Árvíz

A hirtelen hóolvadás és az utána jött felhőszakadás megtette hatását. A fal repedésein beszivárogva teljesen elöntötte a pincét. Kábé lábszárközépig ért a víz a hordók mellett. Szerencsére kárt nem okozott, mert a hordók három tégla plussz ászokfa magasságban vannak és minden más raklapon vagy széken van magasan elhelyezve. Hétfőn reggel ez a látvány fogadott.

Kedd este egy apósomtól kölcsönkért szivattyúval lecsattogtam a pincébe és nekiláttam az árvíz eltüntetésének. A művelet három és fél órát vett igénybe, ez a szivattyú teljesítményével szorozva úgy három köbméter vizet jelent. A szivattyút még lent hagytam, mert a pince hátsó részéről lassan szivárog előre a víz, meg nagy esőket mondanak még a hétre. Lesz még dolga!

A borok még nagyon kezdeti állapotban vannak, még mindig nincs mit inni. Idő kell neki, sok!

Borfejtés

A forrásnak két és fél hónap után lett vége. A pincében ez idő alatt stabil 15 fok volt, talán ez eredményezte, hogy a borok ennyire lassan jutottak a végére a folyamatnak. A borok kifejezetten testesek, vastagok, hosszú ízűek és alkoholosak. Még a kóstolt tételekben föllelhetők itt-ott oda nem illő ízek, de ezek remélhetőleg a tisztulás, ülepedés során szépen eltűnnek.

Most a fejtés során le is kéneztem a borokat. Visszafogottan használtam a ként, tisztulás után megmérem a jellemzőket és majd ennek függvényében a második fejtéskor állítom be 30-40 mg/l –re a szintet.
A fejtés sorrendjét szépen aprólékosan megterveztem, majd a papírt, amin ezt levezettem, jól otthon hagytam. Persze a műveletek adták magukat. Szivattyúzás, hordómosás, kénezés, vödrözés, tartálymosás és így tovább…
Karácsonyra akartam egy kis bort hazavinni, ezért még otthon összeszereltem a szűrőt, és jól átmosattam a lapokat. Igazán jólesett a mínusz tizennégy fokban a pancsolás. Kábé háromszor fagyott oda a kezem a szűrő inox előlapjához. És ennek a nagy szenvedésnek viszonylag kevés haszna lett, ugyanis a bor annyira zavaros, hogy tizenöt liter leszűrése után teljesen eltömte a szűrőlapokat.

Mire kész lettem leszakadt az ég. Akkora hó esett, hogy kérdéses lett a hazajutásom. Igazán csak a pincénél való megfordulás volt necces, ugyanis ott nem tud lendületet szerezni az autó egy viszonylag meredek lejtő előtt. De a jó téligumi megmentett.

Kérdések és válaszok V.

Amióta elindult a blog néhányan megkerestek, hogy lássam el őket tanáccsal a borászat rögös teendőivel kapcsolatban. A feltett kérdésekre megpróbáltam legjobb tudásom szerint válaszolni – egy kezdőborász osztja az észt. - Ezeket most név nélkül közzéteszem, hátha másnak is hasznára válik.
　
Kérdések:
Olvasva a blogodat te sem jártál túl jól az idei évben. Mint írtam a múltkor saszla must 18-19 -es cukorfokkal került a pincébe szept.20-i szürettel. Nehezen indult be a forrás, ezért a túlzott borkén végett adtam neki a 300 -l-nek 6 -zacskó fajélesztőt. Erre aztán beindult. A zajos erjedés már átment enyhe pezsgésbe, így felraktam a kotyogókat. Képzeld el, hogy megfokoltam, és a fokoló semmi cukrot nem mutatott ki, teljesen elmerült a tégelyben lévő most már borban. A saszlára jellemző illata van a színe egy kicsit zavaros. Kérdezem :1. mikor kell teletölteni a hordókban a forráshiányt, 2.. a fejtést mikor ajánlod, és kell-e a kimosott hordóba-fejtéskor- kénlapot égetni ? 3. A lefejtett borba hogy, és mennyi borként tegyek.


Válaszom:
Elég gyorsan kiforrt a borod, jó cucc lehet ez a fajtaélesztő. Ha már csak kicsit pezseg a borod, akkor én már tele teletölteném a hordót. Ez nálam általában 3-4 hét után történik meg. Ezután még 2-3 hetet szoktam várni, hogy teljesen lecsendesedjen a bor. Ekkor szoktam fejteni. A kimosott hordóban nem szoktam kénlapot égetni, mert a kéndioxid a hordó töltésekor beleoldódik a borba. Így nem ellenőrzött mértékben kéneződik le a borod. Úgy is teletöltöd a mosás után azonnal, tehát nincs ideje a penésznek beköltözni a hordóba, nem kell kénezni.
A lefejtett borba én hektónként 1 deci 5%-os törzsoldatot szoktam tenni, ez emeli a szabadkénessav szintet 50mg/l-re a borban, ami egy jó alapkénezésnek felel meg (de én nem kénezem a mustot). (az 1dl/hl 5%-os törzsoldat vagy 10g/hl porított borkén mindegyike 50 mg/l-rel emeli a szabad kénessav szintet)
Ez gyors tisztulást eredményez. Sokan csinálnak almasavbontást, ott fontos az alacsony kénszint, de ez a saszlánál (meg nálam a muskotálynál) nem szükséges.
Régen az első fejtést Karácsonykor csinálták, de ezt semmiképpen nem javaslom, mert a durvaseprőben annyi idő alatt csúnya bomlási folyamatok indulnak be. Nagyon büdös tud lenni.
Azért, mert a mustot megkénezted már nem biztos, hogy olyan sok kén kell a borodba fejtéskor. Mindenképpen meg kellene vizsgálni, mielőtt kénezel (minilabor).


Kérdések:
Ahogy a múltkor írtad, most pénteken lefejtettük a feleségemmel a saszlát, mivel a bor szépen megnyugodott, és a kotyogok is leálltak. a fejtést úgy csináltuk, ahogy javasoltad, arányosan 100-l- hez tettünk 10 gram/1 dkg-/ borként, egy kis tálba feloldva ,és beöntve a fogadó edénybe, majd utána ment a többi bor. amúgy nagyon szép rózsaszínű a bor színe, és a zamata is igen jó. azt szeretném megkérdezni tőled, hogy a fejtés után nem-e baj, hogy a dugókat tettem már rá a kotyogók helyett?


Válaszom:
Ha már teljesen lecsendesült a borod és le is kénezted, akkor már nem nagyon lesz széndioxid képződés, tehát nem baj, hogy ledugóztad a hordókat. Remélem sikerült úgy elosztani a borokat, hogy nincsenek darabban a hordóid. A saszla bora valószínűleg viszonylag gyorsan öregszik, mint az illatos fajták általában. De gondolom két három éven belül elfogy a bor.
　

Kérdések:
Ha zavarhatlak (ha nem, akkor is megtettem már...) szeretnék pár dolgot kérdezni:
1. Én is kezdő borász volnék, ez a második évem. De hozzád képest jóval inkább kezdőnek érzem magam, mivel olyan dolgokról írsz sokszor, amiről még csak nem is hallok errefelé. Na persze, ez lehet a tájokozatlanságom miatt van. Csak simán, józan paraszti eszemre hagyatkozva készítem immár második éve a boromat, a módszereidhez képest lényegesen leegyszerűsítve: szüret, darálás, erjesztés, hordófeltöltés, idővel fejtés kénezéssel. Végül is csak arra szeretnék kilyukadni, hogy te honnan merítesz (mármint ismereteket)?
2. Mégsem teszek fel több kérdést, talán csak egyet: Mi jelentősége van annak, hogy lesarazva erjesztetted a bornak valód egy részét?


Válaszom:
Én úgy kezdtem neki a borászkodásnak, hogy megvettem és átolvastam vagy öt könyvet a témakörben, majd amikor ezt nem tartottam elégnek, beiratkoztam egy borász szakképzésre. Itt egy évig okítottak elméletben és gyakorlatban. Ezzel a tudással már bele mertem kezdeni a kísérleti borászkodásba. Talán négy-öt év múlva lesz annyi tapasztalatom, hogy tényleg borásznak nevezhetem magam.
A lesarazásnak az a jelentősége, hogy a héjból minden alkotóelem kiázott ez idő alatt. Csersavas, mély színű, érdekes textúrájú, mégis illatos bort kaptam így. De nem ez az útja a jó fehérbor elkészítésének, ez csak egy különlegesség, egy férfias kemény bor.

Kérdések és válaszok IV.

Amióta elindult a blog néhányan megkerestek, hogy lássam el őket tanáccsal a borászat rögös teendőivel kapcsolatban. A feltett kérdésekre megpróbáltam legjobb tudásom szerint válaszolni – egy kezdőborász osztja az észt. - Ezeket most név nélkül közzéteszem, hátha másnak is hasznára válik.

Kérdések:
Szombaton leszedtük a saszlát, meg a pár tőke egyéb szölőt,-18-19- fokosan ment a pincébe kb-320l- lett, mert az asszony is kivette a vámot, vagy 20 l -ert eltett mustnak, meg a munkatársának, de üsse kő, ő is sokat dolgozott a szőlővel. tettem bele egy 100-g-os borkősavas dobozból kb-6dkg-ot, csak úgy saccra, remélem jó lesz. Szerinted hány nap múlva indul meg a forrás ?? Egyszer lett csak préselve elég szaftos a cefre kíváncsi vagyok, milyen pájinka lesz belőle. a blogodban gyakrabban is írhatnál!


Válaszom:
Kicsit el vagyok havazva, ha lesz időm beszámolok a blogban mindenről. Nagy kísérleteket fojtatok. Nagyon szép fokot ért el a szőlőd.
Nekem már egy-két nap után meg szokott indulni a forrás.
A törkölyt én légmentesen zárható műanyag hordóba szoktam tenni, és amíg forr (mindig felpúpozza a tetejét) minden este kiengedem belőle a CO2-t. Amikor leáll a forrás télen, akkor kicsit megszórom a tetejét borkénnel, hogy ne ecetesedjen, lezárom és májusig hozzá sem nyúlok. Májusban kifőzetem és azonnal üveg palackba töltöm, nehogy kioldjon valamit a műanyag kannából. Az idei pálesznek csodájára jártak, pillanatok alatt elfogyott.


Kérdések:
Most kerültem igazán hülye helyzetbe, mert képzeld el, hogy a 3 dkg/300 l-ermust cefréhez kiderült, hogy 1-zacskó -10 dkr- borkén lett beletéve szőlőbe darálás közben ,és itt van a kutya elásva, mert ez a mennyiség a 3 x-osa a szükségesnek. Ezért leshetem most, hogy mikor kezd el forrni a mustom. A gazdaboltban ajánlottak fajélesztőt 6-drb- zacskót vett is a feleségem, azt mondják, ha a hét végéig nem indul meg a forrás ezt a fajélesztőt oldjuk fel langyos mustba , és osszuk szét a hordókba meg a ballonokba. Kíváncsi leszek mi lesz belőle. A feleségem azt mondja ,hogy nem enged le a pincébe, majd ő helyre hozza a mustot. Kíváncsi leszek rá, hogy a ként el-e tudjuk űzni a mustból, és be indul-e.



Válaszom:
Én nem szoktam ként adni a musthoz, mert megnöveli a bor összes kéntartalmát. Ez ha jól számoltam akkor 0,16g/l borkén ami kb 50% hatóanyag tartalmú és ebből lekötődik durván a fele, tehát 40 mg/l lesz a szabadkénessav a mustban. Ez megfelel egy alapkénezésnek, amit forrás után első fejtéskor szoktak hozzáadni a borhoz.
A fajélesztő meg biztosan jól tolerálja a ként, be fogja az indítani a cuccot. Egy tanácsom azért van. A langyos mustban (kb 2-3 liter) old fel az élesztőt, várj vele egy fél órát, hogy magukhoz térjenek a jószágok, majd ez még mindig meleg, ezért szépen lassan csorgass hozzá a hideg mustból fokozatosan. Ez azért fontos, mert ha a meleg szuszpenziót egyből a hideg musthoz öntöd, az élesztő hősokkot kap és nem fog megfelelően beindulni, ezért kell fokozatosan lehűteni és ezt hozzáadni a musthoz.
Egyébként meg elforrja a ként, ha beindul, nem lesz vele gond. A múltkor beszélgettem a szomszéd pince tulajával, és mondta, hogy a nyáron újraindult az egyik bora, és elforrta a ként.
Azért ha látsz a gazdaboltban Bortesztet, azt javaslom vegyél egyet, és mérd meg a ként még az alapkénezés előtt. Én a Bakonyi-féle bortesztet használom és nagyon egyszerűen kapok viszonylag pontos eredményt. Az Interneten is be tudod szerezni kb 5-6 ezer forint.

Kérdések és válaszok III.

Amióta elindult a blog néhányan megkerestek, hogy lássam el őket tanáccsal a borászat rögös teendőivel kapcsolatban. A feltett kérdésekre megpróbáltam legjobb tudásom szerint válaszolni – egy kezdőborász osztja az észt. - Ezeket most név nélkül közzéteszem, hátha másnak is hasznára válik.
　
　
Kérdések:
tanácsot szeretnék kérni tőled. a kertemben az első termés - mióta én gondozom - kb. a 150 db kordonos szőlő 3/4-ed része piros saszla, a többi fehér ,de később érő. a fő gondom ,hogy tegnap megfokoltam ,és 15 fok volt, de a darazsak igencsak rájárnak. mit tegyek? feljavítsam cukorral ? hány fokra ?leszedjem a pár tőke később érőt is? a darazsak ellen mit lehet tenni ?? továbbá a must hordóba töltése előtt kell-e a kénlapot elégetni a hordóban ,- üvegballonban is kell-e kénlapot égetni?


Válaszom:
Kezdjük: A saszla nem igazán borszőlő nem gyűjt sok cukrot és a savai is hamar kiégnek. Mivel már biztosan teljes érésben van érdemes leszedni, mert jelentősen nem fog javulni a cukorfoka (nem fog betöppedni) csak még jobban eltűnnek a savai. A héjon áztatás még egy cukorfokot szokott emelni a muston, de esetedben, nem tudom, hogy a piros bogyók színanyaga megfogja e a mustot. Lehet, ha áztatod a bogyót, akkor "fukszos" lesz a borod, nem szép tiszta fehér.
A bortörvény 1 fok emelést enged, de szerintem nálad ez nem mérvadó. Nem fogod a bort palackozni és minőségi borként eladni. Így szerintem nyugodtan emelheted a cukorfokot kristálycukorral. Ha nagyon igényes akarsz lenni akkor használhatsz sűrített mustot is, ha be tudsz szerezni valahonnan.
Hány fokra? Ahhoz, hogy jól eltartható borod legyen, viszonylag magas alkohol és savtartalom kell. Ha ezt így kierjeszted, akkor kapsz egy kb.9 alkoholfokos lágy bort. A könnyű eltarthatósághoz kell egy 11,5-12 alkoholfok, tehát legalább 19 mustfok, és szerintem borkősavat is tehetsz hozzá egy kicsit, hogy a magas alkohol mellett legyen tartása a bornak.
Ha könnyen iható bort szeretnél ami amúgy is elfogy jövő nyárra, akkor ne tegyél bele semmit.
A később érő fajtákat ha beleszeded, akkor az emeli a savszintet, ami egyfelöl jó, de adhat egy kicsi fanyar ízt a bornak, attól függ, mennyire éretlen. Külön kezelni meg macerás, de ez mennyiségtől függ.
Darazsak ellen bevált a 7-es fúróval kilyuggatott pet palack sörrel az aljában, kifüggesztve a sorok közé. A csapda mindíg tele szokott lenni.
A must beletöltése előtt a hordót tiszta vízzel kell kiöblíteni. Én azt csinálom, hogy az egész évben kénlappal kezelt hordókban néhány nappal a musttal feltöltés előtt elégetek egy lapot, majd egy nappal a feltöltés előtt alaposan kimosom hideg vízzel. Üvegballonban nem égetek kénlapot, azt csak alaposan kimosom. Az elégetett kénlap magas kénessav szintet hozna létre a mustban, ami gátolná az élesztőket, vontatott lenne az erjedés.
A mustot hordóba és üvegballonba töltve, hagyj egy kis űrt az erjedésnek, hordóban kb egy arasz, én ezt úgy csináltam, hogy egy kis fadarabot dugtam be a hordóba és ellenőriztem mindíg, hogy elérte e már a végét, amint elérte lekapcsoltam a szivattyút. Üvegben könnyebb dolgod van, én az üvegeket kb 80% -ig töltöttem. Mindent kotyogóval zártam. Amint abbahagyta a kotyogást, kb 4-5 hét, teletöltöttem a hordót az üvegből, továbbra is kotyogóval zártam és még három hétig hagytam pihenni, és csak ezután kéneztem le.


Kérdések:
Köszönöm a jótanácsot, én 2hete trisóval mostam ki a hordókat, jól kiöblítve egy éjjel csepegtetve, visszatettem a pincében majd adtam nekik kénlapot. Azért most szerdán öblítsem ki a hordókat, mert pénteken leszedjük saszlát +a pár tőke másfajtát is. A borkősavas megoldást nem tudom hogyan kell csinálni, mert a savszintet nem tudom hogy mivel kell megmérni a mustban. Amúgy csak családi fogyasztásra kb. 2-3-száz liter borom lesz. Az elforrott mustot nem szoktad lefejteni 3-4 héttel a szüret után?


Válaszom:
Én ki szoktam öblíteni mielőtt mustot teszek a hordóba. A fejtést csak a forrás teljes leállása után szoktam megcsinálni mert egyúttal le is kénezem a bort. Alapkénezés hektónként egy deci 5%-os törzsoldattal.
Tavaly hamarabb fejtettem az egyik tételnél mint ahogy leállt a forrás, még együtt dolgozott a kénnel egy kicsit, nem tett jót a bornak.

Kérdések és válaszok II.

Amióta elindult a blog néhányan megkerestek, hogy lássam el őket tanáccsal a borászat rögös teendőivel kapcsolatban. A feltett kérdésekre megpróbáltam legjobb tudásom szerint válaszolni – egy kezdőborász osztja az észt. - Ezeket most név nélkül közzéteszem, hátha másnak is hasznára válik.
　
Kérdések:
Elnézésedet kérem a zavarásért, de én is kezdő borász vagyok, és szeretném tudni egy kicsit részletesseben, hogy mi az hogy -alapkénezés-. Mit kell érteni az alatt, és mi a munka folyamata.

Válaszom:
A kénezés szerepét részletesen leírja a Kezdőszőlész blogon Spicc kolléga itt: http://kezdoszolesz.blogspot.com/2007/12/borr-vls-tja-iii-bor-knezse.html
Nálam ez most úgy ment a gyakorlatban, hogy a hordóból szüretelő kádba fejtettem a bort (a seprő a hordó alján maradt). Megnéztem, hogy hány liter a tejfehéren pompázó bor a kádban és 100 literenként 1 deci 5%-os (Unikén) törzsoldatot öntök hozzá, és jól elkeverem. Ez 50 mg / literre emeli a kén szintet a borban. Ez segít letisztulni a bornak és nem hagyja megromlani. Én úgy hívom az ez utáni időszakot, hogy megsértődik a bor. Kell neki két hónap, hogy szépen kinyíljon és igazán megmutassa mi lesz belőle. Ebből az 50 mg kénből elég sok lekötődik, a megmaradó részből lesz a szabad kénessav. Ez a lényeges, mert ez adja az antiszeptikus hatást, ennek a szintjét kell megmérni titrálással (házi borteszttel), és beállítani 30-40 mg / literre, bor savasságától függően.


Kérdések:
Most azt szeretném tőled megtudni, hogy a neten milyen formában, és hol lehet találni olyan hirdetést, vagy fórumot ahol borászati felszereléseket adnak-vesznek? Nekem is kellene több minden, mivel kezdő vagyok, de egy háti permetező- jó állaptu- kellene legelőször. Nem tudom, hogy az újnak mi az ára.


Válaszom:
Én az Expressz-en szoktam rákeresni a hiányzó dolgokra. Sok pincefelszámolás cuccait teszik fel, bár még soha nem vettem semmit így. Valahogy nincs bizodalmam a kétes eredetű rég nem használt eszközökhöz. Ki tudja milyen gyomirtó maradvány száradt bele.
Van még az http://apronet.hu/ és a http://teszvesz.hu/ . Ezek a legnagyobb hirdetési oldalak.


Kérdések:
A segítségedet kérem abban, hogy vettem egy motoros háti permetezőt, de valamilyen okból, csak vízszintesen viszi a permetszert, úgy, hogy a gyümölcsfákat nem tudom megpermetezni. A levegőt fújja, csak a permetszert nem viszi. Arra kérlek ,ha tudsz, adj tanácsot, hogy mit csinálhattam rosszul az összerakásnál, vagy adj valakinek az e-mail címét, aki tudna segíteni.
ui:a gép kínai gyártmány ,a tescóban vettem. kérlek, írj a blogodban folyamatosan a tavaszi zöldmunkákról, valamint az időszerű növényvédelemről, milyen permetszerekkel kell védekezni a szőlő különböző betegségei ellen. stb...


Válaszom:
Sajna nem vagyok nagy szakértője a permetezésnek, mivel ezeket a munkákat egy helyi erő csinálja nekem nagy géppel.
Szőlősgazda írt egy bejegyzést a permetezésről, Ő saját maga csinálja háti géppel ezeket a munkákat is: http://szolo.blogspot.com/2009/04/permetezesi-menetrend.html
Talán Ő tud neked segíteni.
Zöldmunkáról lesznek bejegyzések, csak a telepítés most nagyon lefoglalt.

Kérdések és válaszok I.

Amióta elindult a blog néhányan megkerestek, hogy lássam el őket tanáccsal a borászat rögös teendőivel kapcsolatban. A feltett kérdésekre megpróbáltam legjobb tudásom szerint válaszolni – egy kezdőborász osztja az észt. - Ezeket most név nélkül közzéteszem, hátha másnak is hasznára válik.

Kérdések:
heló
momentán ott tartok hogy 1 hete szüreteltem.
már akkor elbizonytalanodtam mert a 18.8 fokos mustot mindenki meg akarta cukroztatni velem, de szerintem az még határeset. bár nem biztos, de nem raktam bele.
???
eddig papírforma szerint fortyong a pincében.
most meg jönnek a kénezéssel meg különböző vegyszerekkel, hogy az kell bele,
de úgy vagyok vele, hogy csak amit muszáj.
(a hordókat természetesen kénlappal kezeltem)
???
ha van véleményed, vagy tudsz ezekről valami konkrét infót, akkor szivesen venném.
előre is kösz.


Válaszom:
1 hete Én is csináltam egy próbaszüretet 18 fokos volt a must, úgy vagyok a cukorral, hogy ha baromi rossz az évjárat és csak egy asztali bor a cél, hogy legyen mit inni az Apóssal, akkor mehet bele. Elvileg kétszer finomított répacukrot kéne bele rakni, de ezzel senki nem törődik, sima nap kincse kerül a Bácsik mustjába. 17 fok felett nem raknék cukrot a mustba. 18 fokos mustból 11,3 -ös bor lesz, ami már minőségi kategória.
Nekem is szépen fortyog a must egy ballonban a pincémben, amikor teljesen kiforr, akkor lefejtem és akkor adok neki egy kis ként. (Mustot csak akkor kell kénezni, ha rothadt a szőlő.) Semmi más vegyszer nem kell bele, hagyni kell, hogy szépen letisztuljon. Ha finom seprőn akarod érlelni, akkor nagyon kevés ként szabad csak használni, hogy almasavat tudj bontani, de ez csak télen lesz aktuális. (Ha elég savas a borod, akkor elég lehet az, hogy egy lekénezett hordóba fejted a bort, ezt csak akkor, ha a bort finomseprőn akarod érlelni.)
Ha illatanyagot akarsz megőrizni, akkor próbálj hordóból egyből hordóba fejteni, minél kevesebbet érintkezzen levegővel.
Ha záptojás szaga van kierjedés után, akkor mindenképpen nyíltan kell fejtened.


Kérdések:
kösz
nem is vagy olyan kezdő!
akkor lényegében egyetértünk. a szőlő nagyon szép volt
(bár csak a tavalyihoz tudom hasonlítani, de azt eladtam kilóra)
egyébként kicsiben csinálom, most kb 400liter lesz, tavaly volt 300kg . nagyon elhanyagolt volt a szőlő mikor vettem, de úgy tűnik érdemes vele foglalkozni.
van egy táblázatom, miszerint a 20fokos must=11%-os bor, de olvastam ilyen verziót is amit írtál. nem az a cél hogy kiüssön, abból már kinőttem, a lényeg hogy finom legyen, végülis nagyrészét én akarom meginni, legalábbis szűkebb körben.
nekem most fahordóban van az anyag. eddig annyit tudtam meg, hogy ha megforr tele kell töltögetni, a seprőről levenni meg majd november körül, első fejtéskor. de van aki februárig rajta hagyja.
olvastam olyat is hogy először fejtik nyíltan, a többi alkalommal zártan.
töréspróba/ barnatörés függvényében, de csak kb. sejtem hogy az mit takar!?


Válaszom:
Úgy tudom, hogy a cukorfok 60 % -a lesz az alkoholfok, feltéve ha teljesen kierjed.
A régiek karácsonyig rajtahagyták a seprőn a bort, de akkor még jóval kevesebbet permeteztek. Én nem hagynám sokáig rajta a bort mert a rengeteg sár meg vegyi anyag együtt hajlamos megbüdösödni, nagyon kellemetlen szaga lesz.
Az első nyílt fejtéssel eltávoznak a kellemetlen szagok (záptojásszag), de ez a kénezés hatására alakul ki. A barnatörés a levegő oxigénje miatt alakul ki, kénessav szint beállítással tudsz védekezni ellene. Mindig legyenek tele a hordók (kierjedés után), ez a lényeg! Töréspróba meg az, amikor egy fél üveg bort kint hagysz a levegőn, egy két napon belül elkezd barnulni a teteje.


Kérdések:
hogy halad a mutatvány?
nálam elég rohamosan elkezdett letisztulni a cucc,
gondolom így normális, úgyhogy ha így folytatja első fejtésre jó is lesz,
így derítőanyagokkal sem kell kisérleteznem.
ráadásul ízre is jó, bár tudom hogy még messze van a késztől.
azt mondják tavasszal kell majd jobban figyelni, mert akkor hajlamos
könnyen megromlani.


Válaszom:
Szépen lassan forr a bor, írtam róla egy bejegyzést is: http://kezdoborasz.blogspot.com/2008/10/forr-bor.html
Derítéssel csak akkor kísérletezz, ha már szinte kész a bor. Én a következő technológiai sort gondoltam ki, amit alkalmazni fogok:
- erjesztés kis hordókban
- lefejtés a durva seprőről saválló tartályba, kénezés 20 mg/l-re
- kb 2 hónap ülepítés
- lefejtés a finomseprőről a kishordókba
- érlelés a hordókban 2 hónap
- derítés a hordókban (bentonit)
- szűréses átfejtés savállóba, kénezés 40 mg/l-re
- pihentetés 2-3 hétig
elvileg ekkorra lesz kész a borom minden szempontból, szerintem ha lesz rá lehetőségem akkor palackozok is le belőle valamennyit, de biztos vagyok benne, hogy ekkorra már jó százegynéhány liter híjja lesz.
Tavasszal minden hónapban érdemes ellenőrizni a kénszintet, de ha nincs rá lehetőséged, akkor jó támpont, hogy 5%-os törzsoldatból 20 ml -t adj hektónként minden hónapban, és legyenek tele a hordók. Nem tudom mennyire egyenletes a pincéd hőmérséklete, de a melegedést nem bírja nálam sem a bor. Azt találtam ki, hogy a pincesíp aljára csinálok egy ajtót hungarocel lapokból, így nem lesz annyira meleg lent nyáron.


Kérdések:
kösz a tippet.
igen. miután elküldtem a levelet jutott eszembe hogy megnézzem a blogodat.
végülis a lényeg benne van + jók a képek!
én vettem 150ft-os kotyogót, de a vödrös módszer nagyon eredeti!
nálam mostanában 15-16 c' van, ennél jobban nem is ingadozik.
az ajtó jó ötlet lehet. nekem pont igy van csak már elmúlt róla a szigetelés,
eddig meg nem használtam, mert nem volt bor de asszem pont ezért rakta oda valaki anno.
tavaly ajtó nélkül 9-10 fokvolt a leghidegebb amit mértem, nyáron meg max 19, de akkor sokat volt nyitva fönt is napközben. most már persze nem lesz ilyen.
na majd meglátjuk.
addigis megpróbálkozok a pálinkafőzetéssel, bár a gyümölcstermés meg sem közelítette a szőlőt, meg messze nem olyan macerás a folyamat, meg nem is annyira szeretem, de kíváncsi vagyok.


Válaszom:
Én is megvettem a kotyogókat, csak otthon felejtettem a préseléskor.
Nálam szépen erjed a cefre hátul. Tiszta törköly, ami csak egy kicsit lett megpréselve. A hordó alján úgy 30 centi tiszta lé látszik, és szépen szállnak fel a buborékok.

Kemence projekt

Némileg gasztrobloggernek érzem magam, bár nem kritikákat fogalmazok meg mások nehéz munkával elkészített alkotásai iránt, hanem a saját munkámat örökítem meg. És valamennyire techblog ez, mert nem csak az eredményeket örökítem meg, hanem a folyamatokat is leírom, viszonylagos részletességgel. Most egy kis kanyart teszek más felé, bár a borivásnak elengedhetetlen kelléke a jó étel és remélem ezt is érdekesnek találja a nyájas olvasó.

A nyárestéket megfűszerezendő nekiláttam egy kemence saját kezűleg való felépítésének. Nem tanultam kőművesnek és ez volt az első alkalom, hogy ilyen jellegű munkának neki láttam teljesen egyedül. A neten igen hasznos leírásokat találtam, fényképekkel és gyakorlati tanácsokkal. Ezeket áttanulmányoztam és kisilabizáltam a magam verzióját.
Kezdtem az alap kiásásával és murvával való tíz centis kitöltésével, ez vezeti el az alap alól a vizet. Eztán az alap stabilitását adó beton járdalapokat helyeztem el rajta. Mivel betonozási infrastruktúrám viszonylag hiányos, kénytelen voltam ilyen trükkökhöz folyamodni, hogy ne kelljen eszméletlen mennyiségű betont kézzel a talicskában kikeverni. Az előre gyártott betonlapokra tettem néhány vasdarabot és háromzsáknyi kész betont bekevertem és ráöntöttem. Ezzel kész az alapozás.

Mindenféle maradék téglából elkezdtem felhúzni a kemence testét alkotó falat. Kialakítottam az elején egy hamuzó boltívet. Amikor kész lettem a megfelelő magassággal, úgy 70 cm, feltöltöttem az egészet földdel. Ezt jól ledöngöltem és erre jött a 10 centi vastag összetört üvegréteg. Ez lesz a hővisszatartó réteg. Ezt egy kicsi homokkal takartam le és ide raktam a sütőtér alját képező téglákat agyagba, szorosan egymás mellé kiszintezve.
Az agyagot az utca végén lévő tó oldalából bányásztam. Itt volt az őrbottyáni téglagyár valamikor. Ma már csak a hatalmas kráter van, amit az agyagbányászattal hagytak. Ha téglát tudtak ebből az agyagból égetni, akkor nekem is jó lesz kemencét építeni.
A sütőteret alkotó boltívet egy bútorlapokból és lécekből eszkábált ramonád segítségével alakítottam ki. Igazság szerint egy kicsit itt csaltam, ugyanis a szomszéd nénitől kaptam hat darab régi íves kéménytéglát. Valami ipari kémény ezer éves elpusztíthatatlan maradéka. A boltív tetejére ezek kerültek.
A sütőtér elkészülte után, folytattam az oldalfalakat és az elejének is kemenceformát adtam azzal, hogy a beadónyílás előtti rész szép kis boltívvel raktam ki. Itt a ramonád egy műanyagvödör volt.
A közvetlenül tűzzel érintkező részeket agyaggal, a többit zsákos habarccsal építettem.
A tűztér fölötti részt egészen a kemence tetejéig tele töltöttem homokkal. Így kaptam egy jó nagy tömegű tömböt, aminek nagyon jó a hőtároló képessége.

Kapott az egész egy kis agyagos vakolást meg palatetőt, amikor lesz, még egy kis időm akkor befejezem a kéményt és lemeszelem az egészet. Nem lett szép, de használhatóságáról meggyőződtünk, amikor a barlangász szakosztály szülinapját megültük ezév őszén. A kenyérlángos négy perc alatt készült el, és a fűszeres nyúlcomb is pillanatok alatt puhára sült.

Nincs mit inni

Nincs mit inni a pincében. A borok még mindig erjedésben vannak. 15 fok van lent, a kinti hideg ellenére. A hordókba belehallgatva még elég intenzív a pezsgés, az üvegkotyogó még mindig percenként buggyan egyet. Hagyom békében dolgozni a kis élesztőket nem akarom elkövetni újra azt a hibát, mint tavaly, hogy túl hamar lefejtem és lekénezem a bort, miközben az élesztők még dolgoznának rajta egy kicsit (bizony az ízén nyomot hagyott, hogy a kénnel együtt erjedt).
És, hogy éppen miért nincs mit inni:
2008–as Muskotályok szépen újraindultak a nyári melegben a magas szabadkén tartalom ellenére az acéltartályokban, ezért összefejtettem őket egy tartályba, és beoltottam őket egy alkohol és hideg toleráns fajélesztővel, ami nem hagy semmilyen ízt a borban. Hagytam hagy erjedjen ki szépen a maradék cukor. Mostani állapot szerint tejszerű kissé széndioxidos a bor, ez már talán befejezte az erjedést, most már csak le kell tisztulnia. Néhány nap múlva segítek neki a tisztulásban egy kis derítőszerrel, és átfejtem a másik tartályba, hogy végre iható állapotba kerüljön.
A 2008-as vörösbor kísérletem annyira nem sikerült, hogy az egészet le fogom főzetni pálinkának. Műanyag hordóba tettem és hazahoztam, hátul a törköllyel el lesznek a pálinkafőzésig.
Az idei borok meg még erjednek, tisztulnak, az első szüretből készített héjon erjesztett muskotály igen érdekes illatú kemény karakteres fehérbor, sok tanninnal, fanyar jegyekkel. Kemény, karakteres bor, nekem nagyon tetszik, de szerintem egyedül leszek ezzel a véleményemmel.
A második szüretből származó muskotály, ami egy hétig erjedt héjon, még így erjedésében is kedves, illatos és valószínűleg édes bor lesz.
A vásárolt Chardonnay is nagyon szép bornak mutatja magát, remélem így is marad.

Pincében

Levittem az üvegballonokat a pincébe. A lesarazott muskotályt hétvégén le fogom vinni a pincébe. Ezt még nem akarom hordóba tenni. Lassan hatvan napja érik héjon, de nem tudtam zárt helyre tenni, ezért a fagyok előtt le kell fejtenem.
Lehordtam a pincébe a tiszta üvegeket, és ha már ott voltam, megnéztem hol tartanak a borok. Jelenleg még szépen erjednek, pezsegnek, a kotyogók még zenélnek. A Chardonnay-ból egy hordó és két 54 literes ballon volt forrás híján. Egy ballonból majdnem teljesen teletöltöttem a hordót meg a másik ballont. A forrásnak ezen a szakaszán már nincs habzás, nem fog kifutni a kotyogón keresztül, viszont már nem termel annyi széndioxidot sem, ezért csökkentem a légréseket. Meg minek legyen annyi felé a bor.
Közben meg is kóstolgattam a borokat, persze csak szigorúan kiköpve, mert ugye a jogsi ugrik, ha rajtavesztek. Az erjedő bornak különleges íze van. Az élesztős illat és íz mögött nehéz megtalálni az igazi bort. A pezsgés még az orrába is beeszi magát az embernek, de nagyon jó látni, érezni, hogy jó irányba mennek a dolgok. Semmi romboló mellékíz és semmi penetráns, oda nem illő szag.
Még néhány hét és lecsendesednek a hordók, tisztulnak, fényesednek, megillatosodnak. Már alig várom.

Forr a bor

Hétvégén kirándultunk egy kicsit. Andris le akartuk egy kicsit fárasztani, meg mi is ki akartunk szabadulni a négy fal közül. Kimentünk a szőlőhöz és ott sétáltunk egy kört az erdőszélen. Andris minden göröngynél és fűszálnál megállt és nagy érdeklődéssel vizsgálta. Kapott kökényt, csipkebogyót, makkot (Makkmarcit) és dobálta a kavicsokat. Igazán jót sétálgattunk, vagy 500 m-t másfél óra alatt. Szedtünk szőlőt, amitől rendesen sáros lett mindenki és Andrist lenyűgözte a vadriasztásra felkötött, szél lengette PET palack.

Átmentünk egy villámlátogatásra a pincébe. Ellenőriztem a kotyogók vízszintjét, beszagoltam az erjedő hordókba, meghallgattam a pezsgést. Egy nagyon enyhe kénhidrogénes jelleget véltem felfedezni az erjedő tételekben, ezért adtam mindegyiknek egy kis élesztő tápsót. Ez egy természetes anyag, élesztő sejtfal készítmény. Olyan, mint az emberi szervezetben a vitamin. Nagyon kevés kell belőle, de ha hiányzik, akkor nagy bajok lehetnek, és szép fokozatosan kell beadagolni, az sem jó, ha túl sok van.

Hazahoztunk egy kishordó törkölyt, meg egy hordó aljbort. Ezek itthon várják a pálinkafőzés tavaszi rítusát. Most már nincs felesleges cucc a pincében. A Bertát (600 literes tartályt) kell még kimosnom. És az otthon kimosás és áztatás alatt álló két hordót kell visszavinnem még a fejtés előtt. A terv az, hogy teljes letisztulásig fahordóban tartom a borokat, a Chardonnay-t valószínűleg addig ászkolom, ameddig igazán kihozza a karakterét a hordó. Ez akár lehet 8 hónap, de ha szükséges akár egy évig is hordóban érlelem és közben folyamatosan figyelem. A muskotályoknak nem áll túlzottan jól a hordó íz, ezért ezeket a tisztulás után egyből tartályba fejtem.

Ez a terv, de ez még sokat változhat idővel.

Préselés

Hat nap héjon erjesztés után nekiláttam végre a cefre kipréselésének.
Azért nem volt egyszerű ennyire a helyzet. Még nyár elején megbeszéltem Feri-bátyóval, hogy veszek tőle szőlőt. Szüret kezdetén meglátogattam, elmondta, hogy miből választhatok. Nyolc hektáron termeszt szőlőt, viszonylag sok fajtát. Megdumáltuk, hogy 500 kg Chardonnay-ra nevezek nála. A szőlővel igazából a felesége foglalkozik, úgyhogy a további bonyolítás már vele történt.
Amikor szedték a nagyfelvásárlónak konténerbe, akkor jelentkezett. Mondtam, hogy én akkor nem tudom feldolgozni, mert hétköznap nincs segítségem. Megbeszéltük, hogy amikor maguknak szedik, akkor kell nekem is, minél később annál jobb.
Ez október első péntekjére esett. Reggel nyolcra már le volt szedve a szőlő, lemázsáltuk és elvittük a pincéhez. Mivel egyedül voltam, ezért a feldolgozást lent alakítottam ki a pincében. A zúzó-bogyózót a prés mellé állítottam egy kádra, az 500-as kádat e mögé tettem. A ládában lehordott szőlőt ledaráltam, miután megtelt a bogyózós kád, akkor a cefrét átmertem a nagy kádba. Gyorsan kellett dolgoznom, mert kellettek a ládák a következő szürethez. A második zúzás már a muskotály cefre kipréselése után történt. (közben el kellett mennem a földmérővel körbenézni a telket)
A nagyon jó illatú cefre 21,5 fokosan került hordóba, és a fél nap héjon tartás is hoz némi pluszt. Eredetileg tovább szerettem volna áztatni, de nem fért volna bele az időmbe, hogy két nap múlva is lemenjek a pincébe.

A szőlő adatait is kikérdeztem, a dűlő neve Barna-tanya, 11 éve telepített, nagyon erős tőkék kb. 2 – 2,5 kg terheléssel. Szóval minden adott, hogy szép bor legyen belőle.
A mennyiségről is ejtsünk szót. Az idén két szüretből összesen 500 kg szőlőt szedtünk és ehhez vásároltam 500 kg Chardonnay-t. A teljes képhez azért tudni kell, hogy kivágtunk két és fél sort és az őzek megzabáltak két sort, de így is igen kicsi 0,8 – 1 kg közötti tőketerheléssel termettek a tőkék. Jövőre kicsit hosszabb félszálvesszőket kell hagynom.
Két hordó és két 54 literes üvegballon van forrás híján tele a pincében és egy kádban 250 liter cefre pihen lesarazva a kert hátsó részén. Ez összesen (jó közelítéssel) 650 liter bor. A tavalyi mennyiség fele. Mondjuk, a tavalyi borból még tartályban van 400 liter, még azzal is kell kezdeni valamit. Például meg kell innunk! Két hordó árválkodik a pincében kotyogóval a tetején, ez a tavalyi hét hordóhoz képest siralmas. De a minőségnek mindenképp a javára kell, hogy váljék ez a drasztikus hozamcsökkenés.
Törkölyből is igen kevés lesz az idén 240 liternyi bogyóhéjat tettem hordóba, ebből lesz pálinka májusban.

Szüret

Leszedtük a maradékot. Öten voltunk és két óra alatt végeztünk, úgyhogy ebből lehet következtetni, hogy a mennyiség bizony siralmas. Kétszázötven liternyi cefre lett. Cukorfokot nem mértem, de abból, hogy nagyon sok volt a töppedt szem, arra következtetek, hogy elég magas lehet.
Gyorsan le is zúztuk a termést a pincénél. A zúzó-bogyózó fél óra alatt végzett a kétszeri átdarálással, levödröztük a pincébe a matériát és lenyomattam a törkölyt a lé szint alá, hogy ne ecetesedjen be a cucc. Kipréselést néhány nap héjon ázás után tervezem.
A cuccok elmosogatása és elpakolása tartott a legtovább. Hazahoztunk négy hordót is, mert itthon sokkal könnyebb kimosnom, mint a szűk pincében. Kitisztítva bor fogadására felkészítve szépen egyesével visszahordom majd amennyire szükség lesz.

Lesarazás

Az előző bejegyzés kicsit régen íródott csak most került közreadásra. Azóta igen sok minden történt, de legyezni csak most tudtam.
A buborékok abbahagyták a fölfelé áramlást, a cefre megállapodott. Kiszedtem a törkölykalap lenyomására szolgáló eszközöket, még utoljára összetörtem a törkölykalapot, szépen lesimogattam egyenesre és leterítettem egy vékony fóliával. Tejfölnél valamivel sűrűbb sarat kevertem ki néhány vakondtúrásból és vízből, és ezzel a cuccal elzártam a levegőtől a letakart cefrét.

Az eredmény itt látható, még jó néhány napig a héjon erjed és tisztul a bor, és amikor már nem bírja el a törkölykalap a sár súlyát (behorpad a közepe), akkor lefejtem a bort és kipréselem a maradványokat. A tiszta bort és a présbort egy kicsit külön kezelem, csak amíg le nem tisztul mind a kettő.

Bubik

Szépen pötyög a bor. A szüretelő kád le van zárva fóliával, a törköly le van nyomva a folyadékszint alá, így nem tud beecetesedni a megzúzott bogyó. A forrás határozottan hallható bugyborékolást eredményez, szépen muzsikál, jótékony széndioxid párával borítva be a murcit. Azt tervezem, hogy a lehető legtovább hagyom héjon erjedni a cefrét.
Annyira dolgozik a jószág, hogy mint egy lufit felfújja a takarófóliát. A fólia egy vékony madzag meg egy gumipók segítségével van ráfogatva a szüretelő kád tetejére, így valamennyire ki tud jönni a széndioxid, de a levegő vagy más egyéb ártalom nem fér hozzá a borhoz.

Előszüret

Csütörtökön hívott Zoli a harmadik szomszéd, hogy kint van a szőlőben és ránézett az enyémre is és rendesen megdézsmálták a vadak az utolsó két sort. Azt mondta, hogy őz és szarvas nyomot is lát (fővadász), és betakarították a szőlő nagy részét.
Ezt a két sort amúgy is hamarabb akartam leszedni, okulva a tavalyi szüretből. Mert itt az erdő közelsége miatt sokkal hamarabb kezd rothadni a szőlő. Ebből akartam egy friss, savas, üde bort készíteni, mire a rendes szüret elkezdődik. Péntek délutánra összetrombitáltam, akit csak tudtam, hogy gyorsan szedjük le azt a két sort, béreltem egy utánfutót, kölcsönkértem kollégámtól a vonóhoroggal bíró céges autót, fölpakoltuk a ládákat, szám szerint huszonötöt és fél ötre már kint is voltunk a szőlőben, harcra készen. Sajnos ötre már végeztünk is a két utolsó sor leszedésével, pedig csak hatan voltunk. Hatládányi szőlőt hagytak nekünk ezek a szemetek. Szinte minden tőkét lecsupaszítottak.
Az időjósok esőt ígértek és kivételesen be is jött nekik. Amikor elszomorodtam, hogy milyen kevés szőlőt szedtünk az idő is elszomorodott és elkezdett csepegni az eső. Úgy döntöttem, hogy ennyiért kár volt összecsődíteni a népet, ezért folytattuk a szedést a többi soron. Leszedtünk még másfél sort, így lett tizenöt láda szőlő.
Kicsit úgy érzem, hogy túlzásba vittem a hozamkorlátozást. Egy sorról nyolcvan kilót szedtünk le. Ez azt jelenti, hogy tőkénként egy kiló szőlő, irgalmatlan kevés. Persze így lehet a legjobb bort elkészíteni, de ebben is meg kell találni az arany középutat, ez pedig a másfél két kiló per tőke, mert akkor van is mit inni és az jó is, de ez így túl drasztikus. Jövőre másképpen csinálom a metszést, mert a rövid félszálvesszőkön a muskotály nem akar megfelelően teremni.
Este hatra befejeztük a szedést, és hazaindultunk. Az autópályán már csúnya felhőket láttunk tornyosulni a Gödöllői-dombság felett, és mire hazaértünk, leszakadt az ég. Gyorsan tető alá hordtuk a ládákat, a bogyózás másnapra maradt.
Másnap Apósommal nekiláttunk a feldolgozásnak, az új beszerzésű zúzó-bogyózó felavatása jól sikerült. A villanymotoros jószág pillanatok alatt ledarálta a fürtöket. Először a 250 literes kádba daráltuk, majd átraktuk a 350-esre és abba még egyszer átdaráltuk. Összesen 250 liter cefre jött le. Nagyon illatos nagyon édes mustú cefre, nem mértem, de kóstolás alapján úgy 18 fokos lehet.
Most néhány napig héjon ázik, hogy minden illatanyagot kinyerjünk a héj mögötti kis tasakocskákból, aztán a kis présben lepréselem és elviszem a pincébe egy hordóba töltöm, hogy forrjon ki rendesen. Új bort iszunk nemsokára!

Drótozás

Meló után Zozóval kirobogtunk a szőlőbe. Jól fel voltunk szerelkezve drótokkal, fogókkal és kalapáccsal. A hárslevelű két sorában megigazítottuk a támrendszert meg a drótozást.

A végoszlopokat kikötöttük a múltkor leásott feszítőkhöz. A megdőlt oszlopokat visszanyomkodtuk a helyükre, az elszakadt drótokat pótoltuk. Az összes drótot feszesre húztuk, a kikötési pontokat megerősítettük. Ezen kívül a felső drótpárt felszögeltük az oszlopok tetejére, ahol eredetileg is volt. Valószínűsítem, hogy Bandibá a maga százhatvan centijével nem bírta rendesen megművelni a magasra rakott drótokkal a szőlőt, ezért lejjebb tetette vagy húsz centivel.
A vezető szál alatti drótot, amihez a vesszőt íveljük (segédhuzal) metszés után, vagy húsz centivel följebb raktuk, mert a rövidebb félszálvesszős metszés miatt az ötven centire rakott huzalhoz nem tudnám leívelni a szőlőt. Minden drótot fölhangoltunk Á hangra és pengettünk kicsit. Sötét lett mire végeztünk.
A pincéből hazahoztuk a vörösboros hordót, itthon szépen ki tudom tisztítani, meg kell a hely szüretkor a pincében. Minden fölösleges dolgot haza hozok, meg a még meglévő kész borokat lepalackozom, hogy legyen hely az új termésnek.

Zöldmunkák befejezése

Mostanra sikerült befejeznem a szőlőben a zöldmunkákat. A tetővágást nagy sövényvágó ollóval rendeztem le, a befűzést meg Csibével megcsináltuk a múltkor. A fürtök ritkítására csak kis mértékben volt szükség, mert idén a metszéskor jó rövid félszálvesszőket hagytam, így a tőkék nem teremték agyon magukat.

A tőkefejhez közeli vesszők nem hoztak olyan sok fürtöt, mint tavaly a teljesen leívelt vessző. Ahogy számolgattam kb. 15-20 fürt van egy tőkén és azok nem is olyan nagyok, úgyhogy nincsenek agyonterhelve (másfél kiló per tőke). Egy ottani szaki azt mondta, amikor megnézte a szőlőmet metszés után, hogy nem lesz jó ez a rövidített metszés, mert nem lesz elég nagy a lombfelület (Ő nem igazán minőségi termelő). Persze Ő azzal számolt, hogy én a felső drótnál levágom a vesszőket, mit, ahogy ott szokás. Valószínű, hogy a szőlőmunkások nem igazán magas emberek, ezért vagdossák el a vesszőket 190 centin. Én ennél jóval magasabbra hagytam nőni a szőlőt és így a fürtzóna is magasabban helyezkedik el, ami segíti a jobb beérést és csökkenti a vadkárokat is.
Jóval előrébb tart már a szőlő, mint tavaly ilyenkor, már szinte ehető érettségi fokú.
A sorközökben levágtam a gazt és mire végeztem megérkezett Jancsi bátyó és meg kultivátorozta a területet. Utolsó permetezés elsején volt, kontaktszerekkel, tehát huszadika után lehet enni a szőlőt, már alig várom nyamm.

Andris blogja

http://andrismunkalkodik.blogspot.com/

Andris jól megmodja a tutit.

Munkálatok

Borban áztunk.
Volt, aki itta, és aki itatta.

Lecsaptuk a gazt. A pince teteje jól megdolgoztatott bennünket meg a gépet.

Ez jó kép lett.

Amit a gép nem vitt, azt hagyományos kapazin nevű gyomirtóval távolítottam el igen hatékonyan.

Jól végzett munka után a hűvös pince mélyén, nekiláttunk felkészülni a szőlőben következő munkákra. Nehogy szomjan haljunk.

A büszkesége.

Olajat kerestek.

Befűztük a dzsumbujt.

Bedrótozták a betondarabot és jól elásták. Ha megtömörödik fölötte a föld, akkor hozzá lehet rögzíteni az oszlopokat.

HumorHerold!

Köszönöm mindenkinek a közreműködést!

Vihar előtt

Gyöngyösön éppen megúsztam a vihart, amikor nagy dirrel-durral lecsapott a városra. Nagy kövér esőcseppek placcsantak szét a szélvédőn, amikor nagylihegve beszálltam a kocsiba. Az ÉMÁSZ-nál meg a városházán jártam, Elvi szolgáltatási nyilatkozatot kellett kérnem ÉMÁSZ-éktól, hogy leadhassam az építési hatóságnak. Ugyanis arra vetemedtem, hogy építkezni akarok a szőlő melletti telken.Na, nem egy villát akarnék én kacsalábbal meg forgással, csak egy kis aranyos házikót a hegy lábánál, ne kelljen hazabumlizni egy átdolgozott nap után. Ez manapság már elég nehezen kivitelezhető tisztességesen. A rendezési terv szerint a telekre szerszámtároló meg présház épülhet 30 nm nagyságban, ami valljuk meg elég kicsi. De nem is akartunk nagyobbat. Áron barátom megtervezte, a tervekre rányaltam a 20000 HUF illetékbélyeget, és beküldtem a hatóságnak.Csak egy sufni az egész, de ennyi kötözködni valót még a családi házunkon sem találtak annakidején. Egyszer át lett tervezve, és már a második hiánypótlás is be kellett, hogy érkezzen hozzájuk. (Hogy egyszerre miért nem jutott eszükbe?) Olyan dokumentációkat kértek, amik egy üzemcsarnok építéséhez vannak előírva 200 nm felett.Leadtunk mindent és, ha még mindig kell valami hozzá, azt is leadom, makacs egy ember vagyok, nem tudják kibe kötöttek bele.
A szőlőben rám vár a hajtások befűzése a felső drótpárok közé, meg a gaztalanítás. Az esők robbanásszerű gazfejlődést eredményeztek, amik főleg az új telepítésnél problémásak. A permetezésre nincs gondom és amennyire meg tudtam ítélni így távolról, nem ütötte fel fejét semmi kórság. Persze ebben a nedves meleg időben pillanatok alatt elszaporodhat valami nyavalya.

A sorok közé csak nyakig érő gumicsizmában lehet behatolni, ami momentán nem volt nálam, úgyhogy biztonságos távolságból a fűről fényképezgettem.

A talaj vízkészlete nagy valószínűséggel helyreállt a két hónapos szárazság után, most már jöhetne a meleg néha egy kis esővel.

Ha már ott jártam, gyorsan megnéztem a borokat is. Jól kiforrtak, még kicsit zavarosak, de már alig széndioxidosak. Hétvégén kapnak egy kis ként és néhány hét múlva le is szűröm mindet és lepalackozok belőle egy csomót a jobb eltarthatóság miatt.

Andris néha elfelejt kapaszkodni állás közben, nagyon ügyesen mászkál, és mindent fel akar fedezni. Ezerrel integet minden vonatnak.

Beindultak a borok

A pince felmelegedésével elindultak a borokban az élesztők és begyűjtik a maradék cukrokat, csámcsogva megzabálják, és alkoholt meg széndioxidot csinálnak belőle jól. Ezzel csak az a baj, hogy a természetes elszaporodásuk viszonylag lassú és ahhoz, hogy megfelelően tudjanak dolgozni, alacsonyan kell tartani a kénszintet. Na, már most, ha a kén alacsony hónapokig, az azt eredményezheti, hogy olyan folyamatok is elindulhatnak, amik rossz irányba vihetik a bor fejlődését.
Azért, hogy gyorsan letudjam a maradék cukor erjesztését, adtam egy kis fajélesztőt a borokhoz. Ez egy kifejezetten az újraindult borok kierjesztéséhez szelektált törzs, nem hagy ízt a borban és tolerálja a magas alkohol szintet. A tartályok úszófedelén van egy nyomáskiegyenlítő szelep, ez olyan egyszerű, mint a faék, egy cső tetejére van ültetve egy üveggolyó. Ezen tud távozni a keletkező széndioxid. És ha az erjedés némi habzással is járna, hogy ennek legyen helye, az úszófedeleket nem ültettem rá teljesen a borra, hanem egy kicsit fölötte megtartva fújtam föl a tömlőket.
Remélhetőleg egy-két hét alatt vége az erjedésnek, akkor kap egy kis ként, ezután hagyom leülepedni a rendszert, és utána átfejtem, ha szépen letisztult. Lehet, hogy egy szűrést is megkockáztatok, habár az nagyon meggyötri a bort. Ez még nagyon a jövő zenéje.

Az új jószágok

Jó három hete voltam utoljára a „birtokon”, és azóta sok minden történt. Az első szembetűnő kép a kis hárslevelű hajtások. Nagyon szépen megindultak a hajtások csak kb. 25-30 nem bújt még ki a csirkéből, de remélem ezek is megindulnak előbb utóbb.

A diófa is levélbe borult.

Amin igazán csodálkoztam, hogy az Irsai oltványok még alig-alig bújtak ki a csirkéből, a legnagyobbak is még csak ekkorák. Remélem nincs bajuk, teljesen ugyanazzal a technikával ültettük őket, mint a hárslevelűt, ugyanannyi vizet kaptak, tehát ugyanúgy kellene nekik viselkedni.

Az öreg tőkéken már nagyra nőttek a hajtások. Mivel idén sikerült időben befejeznem a hajtásválogatást, nem fogadott nagy dzsumbuj és úgy tűnik, hogy a betegségek is elkerülték a tőkéket, egyelőre. A traktornyomból ítélve a permetezéseket Jancsi bátyám rendszeresen végzi.

A hajtások már szépen túlnőttek a felső drótpáron és be kell fűznöm őket a lehető leggyorsabban, talán hétvégén tudok rá időt szakítani.

És itt vannak a pótlásként elültetett sárgamuskotály tőkék, nagyon stramm kis jószágok.

A telek is egy kicsit el van hanyagolva, a fűkaszával meg kell látogatnom, nehogy őserdőt kelljen irtani megint.

Kert otthon

Keresztapámmal beszélgettünk, és felmerült, hogy melyikünké a nagyobb. Szóval az enyém most ekkora.

Április végén ültettem néhány tőke csemegeoltványt a kertbe, a kocsibeálló köré. Lugas lesz belőle, hogy az árnyék mellett egy kis gyümölccsel is szolgáljon. Úgy válogattam a fajtákat, hogy viszonylag korán érő rezisztens csemegeszőlők legyenek. Otthon nem nagyon akarok permetezni, csak amit nagyon muszáj és a lehető legkíméletesebben. Mivel nincs sok szőlő a környéken, nem lesz kitéve nagy fertőzési nyomásnak. A viszonylag rövid tenyészidő azért szükséges, mert a domb teteje ahol lakunk egy kicsit hűvösebb, mint amit a szőlő szeret.

Ilyenkor minden kivirul, nekem meg bedurran az allergiám.

A kertet próbálom a lehető legegyszerűbb módon gazmentesen tartani, de mivel nem túl kicsi területről van szó, ezért trükköznöm kell. A bokrok alját geotextillel takartam le és erre tettem a mulcsot. Így megúsztam a bokrok évi négyszeri gazolását (nagyon utáltam).

Az öntözést a régi ásottkútból oldom meg, de ennek a kapacitása nem túl nagy. A két búvárszivattyú kb. 15-20 perc alatt kirántja. Az újratöltéshez meg kell vagy 4 óra. Ezért megpróbáltam egy félautomata rendszert kialakítani. A szórófejeket este és reggel átpakolom és a szivattyúkat egy kapcsolóóra indítja, így négy nap alatt végiglocsolódik a kert.

A virágládákat pedig egy végigvezetett lyukacsos cső locsolja be minden nap.

Haszonnövényként eper szerepel jelenleg a terítéken, de már piroslik a ribizli is.

Andris egy hete elengedett kézzel ül és élvezi, hogy két kézzel tud játszani. Egy hónap és járás lesz belőle.