2016. március 12., szombat

Nehéz évnek nézünk elébe


Kedves mindenki! A cím nem akar mindenképpen általános érvényű jóslat lenni, csak a saját életünket tettük bonyolultá azzal, hogy belevágtunk egy építkezésbe. De azért tettük, hogy utána minden sokkal egyszerűbb legyen.
Mint a képen is látszik az utóbbi pár évben rendszeresen elönti a beszivárgó csapadékvíz a pincémet. Nem okoz kárt, csak ilyenkor azzal kell számolnom, ha lemegyek, hogy minimum négy órát a szivattyúzással töltök és csak ezután tudok nekikezdeni annak a tevékenységnek amiért lementem. Ráadásul minden tiszta sár lesz, ha leér a padlóra. Nem a legjobb így bort fejteni vagy hordót mosni.


Az épülő ház alatt egy elég jelentős méretű pince lesz, ahová áttelepítem az egész borászati tevékenységem. Végre minden egy helyen lesz és nem kell dugig tömött autóval mászkálnom. Nem kell egy palackozáshoz a kisházat teljesen kipakolnom.
Ez a tarjáni pince átlényegül a palackozott borok érlelő helyévé, csak arról kell gondoskodnom, hogy elég magasra pakoljam az üvegeket.
Persze az új telken sem bírok magammal, a paraszti vénám folyton kiütközik. Most ültettem el tizennégy körtefát. Viszonylag sűrűn egymás mellé raktam őket és az a terv, hogy drótra kötözve az ágakat, sövényszerűen termesztem a cefrébevalót.


Az egyik fa már nagyon tavaszt érez.



Miközben ezeket a sorokat írom, egy 2013-as száraz muskotály palackját hörpintem szárazra. Határozottan optimistán állok az évben várható kihívások elé, mert ez a bor igen jól sikerült. Pedig tavaly még azon tűnődtem, hogy lefőzetem pálinkának. De milyen jó, hogy adtam neki még időt!

2016. január 8., péntek

A 2015-ös év


Kéremszépen mozgalmas volt az év, csak lejegyezni nem volt időm. Ami a lényeg, kipróbáltam a sorközök gyepesítését két éven keresztül, sajnos nálam nem vált be. Részben miattam, nem volt időm lemenni, nyírni a füvet idén nyáron. Nem volt brutális magasságú a gaz, de nem volt szép látvány. Meg ezen a nagyon kötött agyagtalajon talán jobban kiszellőzik a föld, ha mozgatva van a talaj.

A metszést idén is Éva néniék rendezték, sajna a közreműködésem nélkül. Nagyon szépen megcsinálták, csak azt sajnálom, hogy nem volt időm kimenni az erdőszélre egy kicsit csattogtatni az ollót. Sok helyen előtörtek az akácok, azokat is kivagdosták, egy kicsit a drótokat is rendezték, és a néhány tőkepótlást is szépen fölhúzták, hogy tőkefejet lehessen kialakítani rajtuk. Idén a zöldmunka a meleg nyár és kevés csapadék miatt nem volt rettenetes, és a szőlő jó egészségben érte meg a szüretet. Augusztus végén egy próbaszürettel indítottam, csak néhány ládával szedtem a családnak és a kollégáknak és már akkor fürtök, hogy nagyon kicsik a szemek és a fürtök is kisebbek a megszokottnál. Na de az ízük már akkor is eszméletlen édes volt.

A szüretre nagyüzemi bográcsozással készültünk, két bográcsban főtt az ebéd és nem sok maradékot kellett hazavinni. Nagyon jó lett a Csilis bab és a tarhonya is (köszi Kicsim). Az eredmény igencsak kevéske lett, fele az eddigi években megszokott termésmennyiségnek. A harminc szüretelő jómunkásember egy óra alatt lekapta mind és bepakolta a teherautóba. Kettőt nem tudtam pislantani és már menni kellett ebédelni. A feldolgozás is hasonlóan gyorsra sikerült, egy óra alatt a pincébe jutott a cefre. A cefrecsőcsúszda nagyon bevált, tíz perc alatt le lehet vele küldeni háromszáz liter cuccot a lenti szüretelőkádba. A zúzóbogyozót jövőre újra kell festenem, mert sokhelyütt lepattogzott róla a festék. De ha minden a terveknek megfelelően megy, akkor a tizenhatos szőlőfeldolgozás már nem a tarjáni kis pincében lesz, de erről majd később.

Egy nap áztatás után leszivattyúztam a színmustot és szépen magára hagytam a pincében, hogy erjedjen szépen. Az eredményét viszonylag korán fejtettem, így sok maradékcukorral egy gyümölcsös desszertborom lett. Karácsony előtt egy kicsit már derítettem belőle és kóstolgattuk.  

2014. szeptember 30., kedd

Szüret 2014


 

Idén a nyár nem volt melegnek mondható. Szegény szőlő nem tudott rendesen beérni. Szeptember elején húzósan savanyú volt, pedig tavaly ilyenkor már szüreteltünk 19-es mustfokkal. Ebben az évben úgy döntöttem, hogy később szüretelek két héttel, kockáztatva, hogy a vadak leeszik az egészet. 20.-án nekiestünk a szedésnek, előzetesen én csak öt mázsára becsültem a termést, de mint kiderült erősen alulbecsültem. Kilenc mázsa szőlőt hoztam haza, és úgy döntöttem, hogy idén nem készítek bort. 16 mustfokos szőlőből nem érdemes. A gyerekeknek leszűrtem és tartósítottam egy csomó mustot, a többi meg ment műanyag hordókba és pálinka lesz belőle. Ez egy ilyen év.

2014. július 8., kedd

ELADÓ A HÁZUNK



ELKELT!

 Veresegyházon, jó közlekedés mellett eladó egy A+ energetikai tanúsítvánnyal rendelkező, 74 nm-es, 3-szobás, dupla komfortos, könnyűszerkezetes, kívül-belül gyönyörű fa burkolatú családi ház, beépített, gépesített Ikea konyhabútorral, tágas beépíthető terasszal. A tetőtér beépítésével további szoba kialakítására van lehetőség.
 A 732 nm-es parkosított telken ásott kút, szaletli, játszótér és kerti tároló is helyett kapott.

Méret: 74 m2
Ingatlan szerkezete: könnyűszerkezetes
Szobák:3
Épült: 2006
Fütés: gáz (cirkó)

térkép: https://www.google.hu/maps/place/Levendula+utca+13/@47.6692398,19.2927584,17z/data=!3m1!4b1!4m2!3m1!1s0x4741cdbd03b84151:0xc1da519e2ba82c57









Ár: 19 800 000 Ft.



Az okok: Nagyon szeretjük ezt a házat és a helyet, de kinőttük. És beleszerettünk egy telekbe a szomszéd faluban és már meg is vettük. Erre tervezünk építeni egy picivel nagyobb házat.




2013. június 14., péntek

Mi is történt



Kicsit elhallgattam az utóbbi néhány hónapban. Ennek biza oka van. 14 év után munkahelyet váltottam. Február elején kezdtem az új helyemen és szépen bedobódtam a mélyvízbe. Köpni-nyelni nem tudtam az elmúlt hónapokban, nemhogy blogot írni. Az információáradat az utolsó ihletmorzsákat is kiölte belőlem.
  
 


De a szőlőben azért nem állt meg az élet. Megmetszettük a tőkéket vidám szalonnasütés és borozás keretében. És végre találtam egy csapatot, akik rendbe rakták a tőkéket. Rendesen odakötözték a karókhoz, megigazították az oszlopokat és lekötözték a szálakat. Öt éve keresek megbízható napszámosokat, eddig csak ígéretek kaptam, most végre valahára van, aki rendben tartsa a sorokat. (szinte mind hatvan év feletti, a fiatalabbaknak nem nagyon akaródzik a szőlőben gürcölni) Nekem sajna egyre kevesebb időm jut rá.
A pince többször megtelt vízzel a tavaszon. Amikor lementem akkor mindig egy - két óra szivattyúzással telt, hogy egyáltalán a hordókig el tudjak jutni. A borok köszönik szépen jól vannak, a Furmint már gyakorlatilag elfogyott, a muskotály még egy picit édes és a kénezés még nagyon érződik rajta, pedig nem kapott sok ként az első fejtéskor. Lassan akar tisztulni és illatban sem mutat valami sokat, de már megtanultam, hogy türelemmel kell lennem, mert valószínűleg a nyáron újraindul a forrás a felmelegedés hatására és csak ezután lesz kész a muskotály.

2013. január 22., kedd

Pálinka

Megint egy jó kis nap kerekedett a hétvégén, koránkeléssel, favágással és sok velős beszélgetéssel.
Aki pálinkát főzet, annak van gyümölcsöskertje, akinek van gyümölcsöskertje, annak van véleménye a világról. Kábé így summáznám az itt összeszedett tapasztalatokat.




Az erjedt gyümölcs eszenciája az üvegballonokban hazaszállításra került. Néhány hét pihenés után pedig palackozom az egészet.

2012. december 13., csütörtök

Polc

Kicsit kilóg a témából, de megosztanám ezt a kis szösszenetet.
Jó ideje keresünk könyvespolcot a tv helyére. Ott volt egy üres fal a fotel fölött a könyvespolcon meg hegyben és rendezetlenül álltak a könyvek. És nem találtunk semmi nekünk tetsző polcot. Ami tetszet azt már nem gyártotta az i-betűs svéd óriás. Viszont a facen Andi talált egy baromi jó ötletet és biza schmitteltük. Íme:




Az egyik piros barkácsáruházban vettünk gipszkarton szereléshez alkalmazott derékszög vasakat. Jó széleset. És ezeket fúrtam föl a falra és az első könyv lett a polc alja. A borító belső felét meg gyurmaragasztóval rögzítettük a konzolhoz.