2008. február 26., kedd

Kert és eper

Nem sok köze van a mostani bejegyzésemnek a szőlő munkálataihoz. A paraszti mivoltomat nem tudtam soha megtagadni, hiába az iskolák, városba költözés stb... Sok kollégiumi év és néhány albérlet után a páromhoz költöztem az Ő lakásába. És a hangsúly a lakáson van.
A beton dzsungel főleg nyáron brutális, amikor az ember nem tud rendesen aludni éjszaka, mert a nappali perzselő hőt a falak visszaontják. Városlakó népek ez ellen klímával védekeznek, az épületgépészek nagy boldogságára. Nekem valahogy soha nem volt életcélom egy lakásban eltengetni napjaimat.




Kedvesem koncepciója volt egy faház építése, én meg rácsaptam mint gyöngytyúk a takonyra. Szóval anyagi rendbejövetelünk és némi baráti áthidaló kölcsön segítségével vettünk egy telket egy Budapest közeli kisvárosban. Épült rá alap is, vettünk fel szép nagy hitelt is, jó magyar szokásként euróban. Ahogy kell! (árfolyamkockázati para)


Hip-hop kertesháztulajdonosok lettünk. (némi csövezés a rokonoknál azért volt)

És végre volt mit csinálni. A kert nagyrésze a pihenést szolgálta, tehát füvesítés, bokrok ültetése, lomok eltakarítása.
A hátsó részen építettem magamnak egy kis pincét, nem is pince ez, csak egy verem, mert a talajvíz nem engedett fél méternél mélyebbre. Betonoszlopokból csináltam egy vázszerkezetet, maradék deszkából meg OSB lapokból csináltam falat. Szedtem egy csomó nádat és körberaktam vastagon a falakat. Volt némi föld maradékom a kerítésalapból meg a terasz alpjának kiásásából, ezt raktam a tetejére. Füvesítettem a domboldalakat meg körbeültettem borostyánnal. Ez a tákolmány viszonylag alkalmas hely a fogyasztásra szánt boraim tárolására. Hűvös sötét hely viszonylag kicsi a hőingadozás, szóval, ha bor lennék akkor szeretnék itt lakni.

Kialakítottam egy kis veteményes kertet is, hogy legyen mit legelni esténként. (zsenge borsó, retek. nyammm) A projekt annyira jól sikerült, hogy patiszon és paradicsom túltermelési válságba kerültünk, szerencsére azért el tudtuk osztogatni a cuccot.
Ültettem egy cseresznye fát, néhány tő málnát és néhány szedret. A telek előző tulaja telepített egy csomó ribizlibokrot. Szóval lassan minden nyári hónapban lesz mit szüretelni.
Nyáron eperszaporításba kezdtem, lett is vagy 50 tő. Most meg szép kis cserepekbe ültetem őket és felakasztgatom a kisházra. Így próbálom eltántorítani a csigákat a termés megzabálásától.

2008. február 18., hétfő

Szántás és vagdosás

A hétvégén szép napsütésben kiballagtam a szőlőbe, és örömmel láttam, hogy János bá megszántotta a sorokat. Szép nagy rögök lettek, valószinűleg reggel fagyban csinálta. Még ősszel beszéltük meg a szántást, de olyan sár volt eddig, hogy csak most került rá sor.


Az őszi szántás azért fontos, hogy a téli csapadék le tudjon jutni a talaj alsóbb rétegeibe. Mivel szép tiszta és megrotált szőlőt vettem át, ezért ez itt nem volt gond. Az igazi oka az volt a kimenetelemnek, hogy megszabadítsam a szőlővesszőket fogságukból. Egy hete próbaképpen metszegettem egy kicsit és a lekötözött vesszőket alig bírtam lerángatni a drótról. Metszőollóval macerás volt elcsípni a kötözésre használt műanyag madzagot, ezért végigjártam a sorokat egy késsel, és szépen elvagdostam az összeset. A végére jól átfagytam, mert biza hiába a napsütés cúgos minuszok voltak.


Bandi bá jópár tőkén kinevelt új tőkefejeket, ezeknek az öreg részét tőből le kell vágnom. Vagy tizet meg is csináltam, mikor a gagyi műanyag nyelű fűrész eltört.
Próbaként metszegettem egy kicsit, ledobáltam a felesleges vesszőket pár tőkéről. Az igazi nagy meló még várat magára, csak kóstolgatom.

2008. február 13., szerda

Bozót írtás

Terjeszkedik az erdő. Nem volna ez gond, ha nem pont az én telkemen tenné. Tudom, önző dög vagyok. Évente egy Francia országnyi erdőt írtanak ki, én meg a magam 0,1 ha területén nem hagyom előre törni a cserjéket.
A környezettudatos gondolkodást kicsit fel raktam a polcra, és nekiláttam a csipkebogyó bokrok és egyéb szúrós cserjék brutális kiírtásának a telken. Később szeretném egy benzines fűnyíróval rendben tartani a területet, ezért most jó sok munkával a bokrok tővét kell célba vennem. Ez sajnos a fejsze fokozott elhasználódásával járt, mert a talajszerkezet igen jelentős része szikla.



A terület felét kb 4 órás csapkodással sikerült bokortalanítanom. A mérleg a végén, két életlen balta, egy eltört kapanyél, egy elferdült gereblye és egy dögfáradt összeszurkált Samu.

A felperzselt föld taktikát alkalmaztam, így megújul a fű, és szépen karban tudom tartani a kertet.