Azért nem volt egyszerű ennyire a helyzet. Még nyár elején megbeszéltem Feri-bátyóval, hogy veszek tőle szőlőt. Szüret kezdetén meglátogattam, elmondta, hogy miből választhatok. Nyolc hektáron termeszt szőlőt, viszonylag sok fajtát. Megdumáltuk, hogy 500 kg Chardonnay-ra nevezek nála. A szőlővel igazából a felesége foglalkozik, úgyhogy a további bonyolítás már vele történt.
Amikor szedték a nagyfelvásárlónak konténerbe, akkor jelentkezett. Mondtam, hogy én akkor nem tudom feldolgozni, mert hétköznap nincs segítségem. Megbeszéltük, hogy amikor maguknak szedik, akkor kell nekem is, minél később annál jobb.
Ez október első péntekjére esett. Reggel nyolcra már le volt szedve a szőlő, lemázsáltuk és elvittük a pincéhez. Mivel egyedül voltam, ezért a feldolgozást lent alakítottam ki a pincében. A zúzó-bogyózót a prés mellé állítottam egy kádra, az 500-as kádat e mögé tettem. A ládában lehordott szőlőt ledaráltam, miután megtelt a bogyózós kád, akkor a cefrét átmertem a nagy kádba. Gyorsan kellett dolgoznom, mert kellettek a ládák a következő szürethez. A második zúzás már a muskotály cefre kipréselése után történt. (közben el kellett mennem a földmérővel körbenézni a telket)
A nagyon jó illatú cefre 21,5 fokosan került hordóba, és a fél nap héjon tartás is hoz némi pluszt. Eredetileg tovább szerettem volna áztatni, de nem fért volna bele az időmbe, hogy két nap múlva is lemenjek a pincébe.
A szőlő adatait is kikérdeztem, a dűlő neve Barna-tanya, 11 éve telepített, nagyon erős tőkék kb. 2 – 2,5 kg terheléssel. Szóval minden adott, hogy szép bor legyen belőle.
A mennyiségről is ejtsünk szót. Az idén két szüretből összesen 500 kg szőlőt szedtünk és ehhez vásároltam 500 kg Chardonnay-t. A teljes képhez azért tudni kell, hogy kivágtunk két és fél sort és az őzek megzabáltak két sort, de így is igen kicsi 0,8 – 1 kg közötti tőketerheléssel termettek a tőkék. Jövőre kicsit hosszabb félszálvesszőket kell hagynom.
Két hordó és két 54 literes üvegballon van forrás híján tele a pincében és egy kádban 250 liter cefre pihen lesarazva a kert hátsó részén. Ez összesen (jó közelítéssel) 650 liter bor. A tavalyi mennyiség fele. Mondjuk, a tavalyi borból még tartályban van 400 liter, még azzal is kell kezdeni valamit. Például meg kell innunk! Két hordó árválkodik a pincében kotyogóval a tetején, ez a tavalyi hét hordóhoz képest siralmas. De a minőségnek mindenképp a javára kell, hogy váljék ez a drasztikus hozamcsökkenés.
Törkölyből is igen kevés lesz az idén 240 liternyi bogyóhéjat tettem hordóba, ebből lesz pálinka májusban.
5 megjegyzés:
A mennyiségen ne bánkódj, az idei év inkább a minőségről szól. Azt hallottam, az évtized legjobb szürete az idei, úgyhogy remélem, hogy a 2009-es évet imába foglalhatjuk:)
Nagyon remélem, hogy tényleg annyival jobb lesz a minősége a boroknak. Azért az kicsit necces, hogy nekem a szőlő kilonkénti önköltsége 200 Ft. És ebben nincs benne a saját és a barátaim munkája.
Semmi gond Samci!
Majd kicsi pohárból isszuk,úgy tovább tart! :)))
Zozó
szia Samu!
én is mint kezdő borász már egy éve figyelem amit írsz és nagyon tetszik, mert nagyjából ugyanebben a cipőben járok én is.
(talán csak ivásban köröztelek le:-))
biztos sokan vagyunk így, de jó, hogy valaki le is írja. élvezettel olvasom.
üdv.pisti
Az Oldalbordám szerint ivásban sem valószínű, hogy bárki lekörözne. A helyzet az, hogy kóstolási élményeimet nem tudom olyan jól megfogalmazni mint a Művelt Alkoholistán vagy a Borkémen publikáló emberek, ezért itt nem adom közre őket. Inkább belinkelem mások olvasnivalóit amivel egyet értek.
Sok sikert a borászathoz.
Megjegyzés küldése