Pálinka

Megint egy jó kis nap kerekedett a hétvégén, koránkeléssel, favágással és sok velős beszélgetéssel.

Aki pálinkát főzet, annak van gyümölcsöskertje, akinek van gyümölcsöskertje, annak van véleménye a világról. Kábé így summáznám az itt összeszedett tapasztalatokat.

Az erjedt gyümölcs eszenciája az üvegballonokban hazaszállításra került. Néhány hét pihenés után pedig palackozom az egészet.

Polc

Kicsit kilóg a témából, de megosztanám ezt a kis szösszenetet.
Jó ideje keresünk könyvespolcot a tv helyére. Ott volt egy üres fal a fotel fölött a könyvespolcon meg hegyben és rendezetlenül álltak a könyvek. És nem találtunk semmi nekünk tetsző polcot. Ami tetszet azt már nem gyártotta az i-betűs svéd óriás. Viszont a facen Andi talált egy baromi jó ötletet és biza schmitteltük. Íme:



Az egyik piros barkácsáruházban vettünk gipszkarton szereléshez alkalmazott derékszög vasakat. Jó széleset. És ezeket fúrtam föl a falra és az első könyv lett a polc alja. A borító belső felét meg gyurmaragasztóval rögzítettük a konzolhoz.

Új téma - Új blog

Nem bírtam magammal, indítottam egy új blogot:
http://rendszergarazda.blogspot.hu/

Fejtés, kénezés, hordómosás

A négynapos hétvégéből egy napot a pincére szántam. A bor a szüret óta szép lassan forrt. Hat hete kotyogott a nagy hordó szépen fokozatosan. A pincében csak 14 fok van, úgyhogy nem nagyon tudtak virgonckodni az élesztők. Arra készültem, hogy a két kis 300-as tartály elég lesz a bornak, de tévedtem, még szükség volt egy 50-es üvegballonra is. A kotyogó még dolgozott egy kicsit, úgy hárompercenként szusszant egyet. A szivattyú kábé tizenpárperc alatt kirántotta a hordóból a tejfehér cuccost, közben én szorgalmasan öntögettem bele a 100 literenként másfél deci törzsoldatot.

A hordómosás már csak hab volt a tortán. A seprőt az ajtón kihúztam és az jól összecsapkodott ahogy a vödörbe placcsant. Egy műanyag kannába töltöttem a seprőt, majd a pálinka alapanyaghoz teszem. Csak hidegvízzel mosogattam tisztára a hordót, a súrolókefével végigsúroltam azután egy szivaccsal kiitattam a vizet az aljából. Visszazártam az ajtaját és töltöttem bele egy liter tömény törzsoldatot és elégettem benne négy kénlapot. Így várja, hogy feltöltsem vízzel, nem akarom szárazon hagyni a következő szüretig. A pince légterében is elégettem négy kénlapot ezzel fertőtlenítettem a környezetet, elég sok volt lent a muslica meg az áttelelni behúzódott szúnyog, remélem ezeket is kinyírta a kén. Sajnos az esőkkel a sár is visszatért a pinyőbe és a vízgyűjtő gödör is tele van. Be kell szereznem egy kis olcsó szivattyút, amit rendszeresítek a víz kiszivattyúzásra.

Szüret

Kérem szépen bizony elhallgattam az elmúlt néhány hónapban. Ezúton kérnék mindenkitől bocsánatot, akinek hiányoztak az esetlen bejegyzéseim.

A nyáron szőlő fronton nem sok minden történt, mert nem volt rá időm. A magyar gazdaság unortodox vezérlése annyira sikeres, hogy az én kilenc éve biztos állásom is inog, nem beszélve a tizennyolc éve kitűnően prosperáló foglalkoztatómról. Valójában tizennégy éve dolgozom itt, ha diákéveket is beleveszem. Szóval gratula Gyuri meg Viktor, lassan sikeresen szétk...rtok itt mindent, tényleg nem lesz érdemes itt maradni. Ennyit a közéletről, pedig igazán lenne még hozzáfűznivalóm!

A szőlőt júniusban egy hevenyészett fattyazás után magára és Jancsi bátyó gépeire hagytam augusztus végéig. A permetezések és a talajművelés a sorközökben megvolt, a szőlő meg nőtt ahogy kell. Még tetőt se vágtam. A tetővágás ebben a száraz időben nem is vált nagyon szükségessé. Augusztus végén kimentünk IC-vel meg Lacival és lekaszáltuk a sorokat, kivágtuk az akácfákat és megstuccoltuk a szőlő tetejét egy kicsit. És eldöntöttem, hogy a szüret két héttel korábban lesz mint szokott.

Mivel az autónkat júniusban ellopták, kénytelen voltam bérelni egy teherautót, mert nincs vonóhorgos kocsi ami elérhető lett volna a szüretre. Egy Ducato-t sikerült bérelni és ezzel transzportáltam mindent a pincébe és a telekre. A szüretelők létszáma kicsit lecsökkent a tavalyihoz képest, de azért így is nagyon gyorsan kocsin volt az összes szőlő. Az ötvenvalahány láda meg néhány vödör sajnos elég lett. A mennyiséget a szárazság nagyban korlátozta, kicsik voltak a fürtök. Egy - másfél kiló per tőke terheléssel termett  idén a szőlő. De a minőségre nem lehet panasz. Finomsavú 19,5 mustfokos szőlő került a pincébe.

Ebéd után, amit a Csajok kreatívkodtak össze nekünk (Csorba leves, minden belekerült amit vettem, sót meg elfelejtettem vinni, azt úgy szereztek) elindítottam a feldolgozást. Beüzemeltük a zúzóbogyózót és felszereltük a levödröző csövet. Este hétre lent volt a pincében az ezer liter cefre és el volt mosogatva amit ott el lehetett mosni. Igazán hatékonyak voltunk. Ami színmustot csak lehetett leszivattyúztam a cefréről.

Másnap a maradékot felvödröztem a présbe és hagytam kicsorogni a levét. IC jött segíteni, így fele annyit kellett cipekednem. Préselni csak a meginni való musthoz préseltük ki egy kicsit az egyik eresztést. A többiből finom szőlőpálinka lesz. Itt is nagyon hamar végeztünk, elmostunk mindent, vettünk ki bort a tartályokból és hazamentünk. A teherautót kipakoltam otthon és még világosban visszavittem a bérbeadónak. Kicsit úgy érzem, hogy pályát tévesztettem. Nagyon király dolog egy ekkora böszme kocsit vezetni, nagy medve a jószág. Ha jól megfizetnék inkább mászkálnék egy ilyennel, mint, hogy egésznap a számítógépprogramokat kókányolom.

A nagy finálé, a mosogatás, még várat magára, de lassan azt is elintézem.

Növekedés

Most, hogy esett egy kis eső, meg a fagyosszentek elmúltával végérvényesen megjön a nyár, meglódul a szőlő is, meg a gaz is. Tegnap kinéztem a szőlőbe és megállapítottam, hogy itt az ideje a fattyazásnak. Meg a hajtásválogatásnak a fiatal tőkéknél. Jancsi-bátyó megkultivátorozta a területet, úgyhogy olyan porhanyós a sorok köze, hogy bokáig merül a magamfajta száz fölötti ember.

 

Néhány tőkénél már metszéskor láttam, hogy kettérepedt. Ezeket meg kell újítanom. A fattyazásnál külön hangsúlyt kapnak.

 

Áldom az eszem, hogy nem telepítettem pótlásokat tavasszal. A szomszédom kiszórt néhány ezer forintot az ablakon, a szépen felcsirkézett oltványai ott meredeznek száraz kóróként. Ha néhány százalékos volt az eredése, akkor már örülhet.

A bor még nem indult újra, de már szépen letisztult. A pince még csak 8 fokos, majd a kánikulában felmelegszik és beindul a maradékcukor forrása, addig is édes bort iszunk.

Szárazság

Eddig az évben 15 esős nap és 39,5 mm eső esett Tarjánban.
Márciusban egy csepp sem ebben a hónapban meg csak 9,8 mm. Szóval ez igen
karcsú!
Porszáraz minden. Gondolni sem lehet pótlás telepítésre. Pedig a hiányokat jó lenne folyamatosan
pótolni, mert a végén nem lesz miből bort szűrni.
Még a komposztálóban felhalmozott cuccokat is be kellett
locsolnom az otthoni kertben. A szomszédok és a mi kertünkben összegyűlt
szerves hulladék az én komposztálómban landolt a tél végén. Lassan meg kéne
forgatnom ezért megpiszkálgattam egy kicsit. Szomorúan konstatáltam, hogy
csörgősen száraz az egész. Pedig, ugye a komposztálónak egy erdő avaros
talajára kellene hasonlítania, ahol minden nedves korhadásban van, és boldogan
burjánzik benne a rovarok és gombák töménytelen serege.
Most kezdem beleásni magam a permkultúra alapjaiba,
itt nagy jelentősége van a jó minőségű komposztnak. Palántákat is nevelem már,
ipari mennyiségben. A melóhelyemen az ablakban napos meleg helyen burjánzanak a
kis növénykék.