Locsolgatás

Üdvözöljük a kert új lakóit, szépen elkezdtek kitörni a sárgamuskotály oltványok. Remélem, nemsokára esik az eső, mert csont száraz minden és nagyon kellene az új jövevényeknek.

Ezért, hogy biztosabb legyen a helyük, megpróbáltam egy kicsit megöntözni őket. Megtöltöttem a kocsit vizes ballonokkal és lerobogtam a szőlőbe. Először vödörrel próbálkoztam, de úgy túl gyorsan szétfolyt a víz, nem jutott le a gyökerekig. Ezért a nyolc kannán az alsó csapot használtam az öntözésre, mert szépen lassan csordogáló víz egy helyre tudott koncentrálódni, így talán mélyebbre jutott a víz, bár jóval tovább tartott.

És persze itt vannak a régiek, az öregek. Szépen jönnek a hajtások, gyönyörű az egész tábla.

Tízezer

Ennyiszer kattintottak a blogra, ki véletlenül – ki rendszeresen. Örülök, hogy a heti rendszerességgel 200 fölött van a látogatók száma, még akkor is, ha nem tudok minden héten beszámolni a szőlőben történtekről. A borászat témakörében is publikáltam tapasztalataimat és az időközben megszületett Andris új fényt hozott életünkbe.A visszajelzésekből, kommentekből sok tanulság és dicséret jött, ezúton is köszönöm a hozzászólásokat.

Pótlás, telepítés

Amikor felmértem a tőkék állapotát és a fajtaeloszlást a szőlőben, igen változatos szerkezetet tapasztaltam. A tőkehiány soronként 15-20, a régebbi pótlások során az eredetileg teljesen Muscat Ottonel területre került Chasselas 30-40 tőke, Piros szlanka 20 tőke, Pölöskei Muskotály 30-40 tőke, ezen kívül néhány érdekes csemegeszőlőt is találtam itt-ott elszórtan. A hiányok és a számomra nem megfelelő fajták összességében majdnem elérik a 30 %-ot, Chasselas-t még enni se szeretem, a Pölöskeinek meg nagyon hosszú az érési ideje, inkább csemege, mint borszőlő. Elhatároztam, ezen idővel változtatok. Ennek következménye, hogy kivágtunk az ősszel két és fél sort. Ide majd Hárslevelű kerül, de erről majd később.Az első négy sorban megtartom a muskotály fajtákat, csak idővel szeretném elérni, hogy az Ottonel helyett a Sárga Muskotály kerüljön túlsúlyba. Egyelőre a kiszáradt vagy kivágott tőkék pótlására tettem kísérletet.Pénteken vettem 50 darab Sárgamuskotály oltványt Abasáron. Beáztattam őket egy napra, és vasárnap reggeli után felszerelkeztem 150 liter vízzel, 50 karóval, ásóval meg egy pár vödörrel, és indultam telepíteni.
Itt vannak a delikvensek.
Gödrök kiásása az agyagos talajban nem egyszerű feladat. Minden egyes centiméterért keményen meg kellett küzdenem. A teteje száraz, szinte szikrázott az ásó, olyan kemény volt. Lejjebb a nedves agyag foglyul ejtette az ásót, alig lehetett kihúzni. Kábé 40 centi mély gödröt ástam és az aljáról kiszedett földet félre raktam. Nem az került vissza a gödörbe ami ott volt, hanem a fönti tápanyagban gazdagabb humuszosabb rétegből lapátoltam vissza.

Becipeltem a vizet meg a visszavágott gyökerű oltványt a tett színhelyére.

Kicsi víz ment a gödör aljára.

Ebbe állítottam az oltványt és beszórtam a körülötte lévő port.

Jól beöntöztem az egészet, így a híg sár teljesen körbefolyta a gyökereket.

Megvártam, míg elissza a vizet a föld.

Jól betemettem, hogy csak az oltott rész látszott az egészből.

Négy gödör kiásása, a víz behordása, az oltványok beiszapolása és betemetése 20 percig tartott. Vízért is el kellett mennem egyszer, így az 50 darab oltvány eltelepítése 6 óra kemény munkával sikerült. A végén már görcsöltek az izmaim ásás közben, és azt sem konstatáltam örömmel, hogy a végén kellett a legmesszebbre hordanom a vizet.

Ajánlom

http://www.tokestarsak.hu/

Metszési munkálatok

Félig-meddig bal kézzel pötyögöm soraim, mivel a metszés kissé megviselte a jobb kezem. Még a pisilés is nehéz. Két nap szabit vettem ki, és az volt a tervem, hogy jó korán kimegyek a hegyre és tolom neki “látástól Mikulásig”. Első nap a terv dugába dőlt. Jót aludtam a szabadság tudatában, együtt reggeliztünk, majd dél volt mire kiértem. Sötétedésig vágtam a vesszőt, aztán mentem a pincébe, hogy Húsvétra legyen bor.
Második nap, már amikor Andris 6:00-kor átkérte magát az ágyunkba, akkor felkerekedtem, fél nyolckor kezdtem neki és már akkor is nehezen járódott be a kezem.
A szomszédban Feri bátyó traktorozgatott, húzta ki a vesszőt a sorok közül. Pihenésképpen jól elbeszélgettünk a borokról meg a mezőgazdaság helyzetéről – nagyban nyomja, 200 hektáron gazdálkodik - és megbeszéltük, hogy ősszel mehetek hozzá szüretelni. Jó helyeken vannak az Öregnek szőlői, nyolc hektár, különböző fajta. Megdumáltuk, hogy amikor szüretelnek, mehetünk hozzá válogatni. Hol lehet még ilyet? Leszedhetem a legegészségesebb, legérettebb fürtöket, azt hiszem, ezt hívják dűlőszelektált bornak. Na, majd meglátjuk!

Amikor már nagyon fájt a kezem, meg már nagyon bosszantott, hogy pofán vág a lerángatáskor a vessző, nekiláttam a kötözésnek. Idén beszereztem egy kötöző gépet, ami nagyban meggyorsította a munkát. Praktikus egy jószág. A dróthoz odafogott vesszőt egy szalaggal körbeveszi, majd összetűzi és elvágja a szalagot. Sötétedésig tűzdeltem a frankó kis masnikat. A darabolással teljesen készen lettem, de a kötözésből még maradt pár sor.

Még hátra van a támrendszer javítása. Minden oszlop végkikötését ki kell cserélni, és a drótokat feszesre húzni. Néhány uszög is hiányzik, és van ahol a drót is el van szakadva. Van három megdőlt oszlop, és néhány támasztókarót is ki kell cserélni, mert elkorhadt. Lesz ezzel még munka bőven.