2012. szeptember 18., kedd

Szüret


Kérem szépen bizony elhallgattam az elmúlt néhány hónapban. Ezúton kérnék mindenkitől bocsánatot, akinek hiányoztak az esetlen bejegyzéseim.

A nyáron szőlő fronton nem sok minden történt, mert nem volt rá időm. A magyar gazdaság unortodox vezérlése annyira sikeres, hogy az én kilenc éve biztos állásom is inog, nem beszélve a tizennyolc éve kitűnően prosperáló foglalkoztatómról. Valójában tizennégy éve dolgozom itt, ha diákéveket is beleveszem. Szóval gratula Gyuri meg Viktor, lassan sikeresen szétk...rtok itt mindent, tényleg nem lesz érdemes itt maradni. Ennyit a közéletről, pedig igazán lenne még hozzáfűznivalóm!











A szőlőt júniusban egy hevenyészett fattyazás után magára és Jancsi bátyó gépeire hagytam augusztus végéig. A permetezések és a talajművelés a sorközökben megvolt, a szőlő meg nőtt ahogy kell. Még tetőt se vágtam. A tetővágás ebben a száraz időben nem is vált nagyon szükségessé. Augusztus végén kimentünk IC-vel meg Lacival és lekaszáltuk a sorokat, kivágtuk az akácfákat és megstuccoltuk a szőlő tetejét egy kicsit. És eldöntöttem, hogy a szüret két héttel korábban lesz mint szokott.

Mivel az autónkat júniusban ellopták, kénytelen voltam bérelni egy teherautót, mert nincs vonóhorgos kocsi ami elérhető lett volna a szüretre. Egy Ducato-t sikerült bérelni és ezzel transzportáltam mindent a pincébe és a telekre. A szüretelők létszáma kicsit lecsökkent a tavalyihoz képest, de azért így is nagyon gyorsan kocsin volt az összes szőlő. Az ötvenvalahány láda meg néhány vödör sajnos elég lett. A mennyiséget a szárazság nagyban korlátozta, kicsik voltak a fürtök. Egy - másfél kiló per tőke terheléssel termett  idén a szőlő. De a minőségre nem lehet panasz. Finomsavú 19,5 mustfokos szőlő került a pincébe.
Ebéd után, amit a Csajok kreatívkodtak össze nekünk (Csorba leves, minden belekerült amit vettem, sót meg elfelejtettem vinni, azt úgy szereztek) elindítottam a feldolgozást. Beüzemeltük a zúzóbogyózót és felszereltük a levödröző csövet. Este hétre lent volt a pincében az ezer liter cefre és el volt mosogatva amit ott el lehetett mosni. Igazán hatékonyak voltunk. Ami színmustot csak lehetett leszivattyúztam a cefréről.

Másnap a maradékot felvödröztem a présbe és hagytam kicsorogni a levét. IC jött segíteni, így fele annyit kellett cipekednem. Préselni csak a meginni való musthoz préseltük ki egy kicsit az egyik eresztést. A többiből finom szőlőpálinka lesz. Itt is nagyon hamar végeztünk, elmostunk mindent, vettünk ki bort a tartályokból és hazamentünk. A teherautót kipakoltam otthon és még világosban visszavittem a bérbeadónak. Kicsit úgy érzem, hogy pályát tévesztettem. Nagyon király dolog egy ekkora böszme kocsit vezetni, nagy medve a jószág. Ha jól megfizetnék inkább mászkálnék egy ilyennel, mint, hogy egésznap a számítógépprogramokat kókányolom.

A nagy finálé, a mosogatás, még várat magára, de lassan azt is elintézem.

Nincsenek megjegyzések: