2009. május 14., csütörtök

Telepítés

Aszály sújtja kishazánkat, de nagyon. Én meg ilyenkor állok neki szőlőt telepíteni, nem vagyok teljesen normális. Mondjuk, aki manapság szőlőtermesztéssel foglalkozik, az csakis valami degeneratív agyi funkció túlzott aktivitása miatt teszi.Ennyit a nyafogásról, valamit csinálni kell, amiből az ember látja, hogy él. Mi értelme lenne ennek az egész születéssel kezdődő hajcihőnek, az apró célok, kicsinyes vágyak nélkülSzombaton kiástunk 400 gödröt, beleraktunk egy-egy marék Bactosol nevű talajjavító cuccost, zúdítottunk bele némi vizet, beleállítottuk az oltványt, húztunk rá egy kis port, jól meglocsoltuk majd az egészet teljesen eltemettük. Minden oltvány kapott kb. fél vödör vizet. Ebben az agyagos talajban remélhetőleg ez sokáig nedvesen tartja a gyökereket, de ha nem lesz hamarosan eső, akkor nem sok marad az új srácokból. A teljes eltemetésnek az oka is az volt, hogy minél kevesebb víz távozzon a rendszerből, így nem szárad ki az oltvány teteje, talán!

Ropi eltávolítja a drótba belenőtt tőkéket.
Ez a mozgalmas kép az ásó csapatot ábrázolja, serény munkájuk első szakaszában. Később azért fogyott a lendület. Az azért mutatja a talajviszonyokat, hogy én mind a 120 kilómmal ráálltam az ásóra és az meg sem mozdult. Kicsit ugráltam rajta és akkor volt kegyes néhány centit lejjebb menni.
Pisti a csapat lótifutija ültetés közben. Szerintem néhány tíz kilométert futkározott a nap során.
Orvul megörökítettek engem is, amint munka helyett csak pihegek.

Sára az ültetésfelelős.

A csapat egy része, a megérdemelt nedű fogyasztása közben. A sofőrök ebből is kimaradtak.


A telepítő brigádnak nagyon köszönöm a lelkes és kitartó munkát, néhány év múlva ihatják a gyümölcsét.

Nincsenek megjegyzések: