2016. január 8., péntek

A 2015-ös év


Kéremszépen mozgalmas volt az év, csak lejegyezni nem volt időm. Ami a lényeg, kipróbáltam a sorközök gyepesítését két éven keresztül, sajnos nálam nem vált be. Részben miattam, nem volt időm lemenni, nyírni a füvet idén nyáron. Nem volt brutális magasságú a gaz, de nem volt szép látvány. Meg ezen a nagyon kötött agyagtalajon talán jobban kiszellőzik a föld, ha mozgatva van a talaj.

A metszést idén is Éva néniék rendezték, sajna a közreműködésem nélkül. Nagyon szépen megcsinálták, csak azt sajnálom, hogy nem volt időm kimenni az erdőszélre egy kicsit csattogtatni az ollót. Sok helyen előtörtek az akácok, azokat is kivagdosták, egy kicsit a drótokat is rendezték, és a néhány tőkepótlást is szépen fölhúzták, hogy tőkefejet lehessen kialakítani rajtuk. Idén a zöldmunka a meleg nyár és kevés csapadék miatt nem volt rettenetes, és a szőlő jó egészségben érte meg a szüretet. Augusztus végén egy próbaszürettel indítottam, csak néhány ládával szedtem a családnak és a kollégáknak és már akkor fürtök, hogy nagyon kicsik a szemek és a fürtök is kisebbek a megszokottnál. Na de az ízük már akkor is eszméletlen édes volt.

A szüretre nagyüzemi bográcsozással készültünk, két bográcsban főtt az ebéd és nem sok maradékot kellett hazavinni. Nagyon jó lett a Csilis bab és a tarhonya is (köszi Kicsim). Az eredmény igencsak kevéske lett, fele az eddigi években megszokott termésmennyiségnek. A harminc szüretelő jómunkásember egy óra alatt lekapta mind és bepakolta a teherautóba. Kettőt nem tudtam pislantani és már menni kellett ebédelni. A feldolgozás is hasonlóan gyorsra sikerült, egy óra alatt a pincébe jutott a cefre. A cefrecsőcsúszda nagyon bevált, tíz perc alatt le lehet vele küldeni háromszáz liter cuccot a lenti szüretelőkádba. A zúzóbogyozót jövőre újra kell festenem, mert sokhelyütt lepattogzott róla a festék. De ha minden a terveknek megfelelően megy, akkor a tizenhatos szőlőfeldolgozás már nem a tarjáni kis pincében lesz, de erről majd később.

Egy nap áztatás után leszivattyúztam a színmustot és szépen magára hagytam a pincében, hogy erjedjen szépen. Az eredményét viszonylag korán fejtettem, így sok maradékcukorral egy gyümölcsös desszertborom lett. Karácsony előtt egy kicsit már derítettem belőle és kóstolgattuk.  

Nincsenek megjegyzések: