2009. április 9., csütörtök

Metszési munkálatok

Félig-meddig bal kézzel pötyögöm soraim, mivel a metszés kissé megviselte a jobb kezem. Még a pisilés is nehéz. Két nap szabit vettem ki, és az volt a tervem, hogy jó korán kimegyek a hegyre és tolom neki “látástól Mikulásig”. Első nap a terv dugába dőlt. Jót aludtam a szabadság tudatában, együtt reggeliztünk, majd dél volt mire kiértem. Sötétedésig vágtam a vesszőt, aztán mentem a pincébe, hogy Húsvétra legyen bor.
Második nap, már amikor Andris 6:00-kor átkérte magát az ágyunkba, akkor felkerekedtem, fél nyolckor kezdtem neki és már akkor is nehezen járódott be a kezem.
A szomszédban Feri bátyó traktorozgatott, húzta ki a vesszőt a sorok közül. Pihenésképpen jól elbeszélgettünk a borokról meg a mezőgazdaság helyzetéről – nagyban nyomja, 200 hektáron gazdálkodik - és megbeszéltük, hogy ősszel mehetek hozzá szüretelni. Jó helyeken vannak az Öregnek szőlői, nyolc hektár, különböző fajta. Megdumáltuk, hogy amikor szüretelnek, mehetünk hozzá válogatni. Hol lehet még ilyet? Leszedhetem a legegészségesebb, legérettebb fürtöket, azt hiszem, ezt hívják dűlőszelektált bornak. Na, majd meglátjuk!
Amikor már nagyon fájt a kezem, meg már nagyon bosszantott, hogy pofán vág a lerángatáskor a vessző, nekiláttam a kötözésnek. Idén beszereztem egy kötöző gépet, ami nagyban meggyorsította a munkát. Praktikus egy jószág. A dróthoz odafogott vesszőt egy szalaggal körbeveszi, majd összetűzi és elvágja a szalagot. Sötétedésig tűzdeltem a frankó kis masnikat. A darabolással teljesen készen lettem, de a kötözésből még maradt pár sor.

Még hátra van a támrendszer javítása. Minden oszlop végkikötését ki kell cserélni, és a drótokat feszesre húzni. Néhány uszög is hiányzik, és van ahol a drót is el van szakadva. Van három megdőlt oszlop, és néhány támasztókarót is ki kell cserélni, mert elkorhadt. Lesz ezzel még munka bőven.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Lehet, hogy jobban jártál volna ha először rendbeteszed a támtendszert, megfeszíted a huzalokat és csak utna kötöd le a vesszőket.

Samu László írta...

Azt nem írtam, de úgy fogom csinálni, hogy ahol le van kötözve, ott csak a fölső szálakat feszítem meg, a vezetőszálat csak jövőre igazítom meg. Van két sor, ahol kivágtuk a szőlőt, azt teljesen rendbehozom még a telepítés előtt. De erről majd később beszámolok.

Samu

Névtelen írta...

Mi úgy csináltuk régen, amikor még megvolt a szőlőnk, hogy leterítettük egy katonai ponyvát. Arra dobáltuk amit levágtunk. Amikor megtelt, föl a hátra, aztán ki a gyűjtőhelyre. Nem kell kétszer megfogni és nem marad semmi a sorban amit a kapálógépnek kell ledarálni.

Szőlősgazda írta...

Van egy rossz hírem: a kötözőpisztoly erre a feladatra nem jó. Azzal csak HAJTÁSOKAT lehet rögzíteni a fölső drótokhoz. Azt a terhelést kibírja. De a lehajtott vessző tartja az egész tőke súlyát: azt nem tartja meg.

Szóval, ha én volnék a te cipődben, újracsinálnám az egészet. Akár azzal a zöld tőkekötözővel, amivel a karóhoz kötötted a szárat, vagy rendes madzaggal. Madzaggal csak a legvégét szabad lekötni, különben elszorítja a vesszőt.

Szőlősgazda írta...

Ja, és még valami: a kezedre Inno Rheuma krémet ajánlom, két-három nap alatt újra meg bírsz fogni egy ceruzát.

Samu László írta...

Névtelennek: Hála a jó égnek, a vessző kihordásával nem kell bíbelődnöm. Jancsi bátyó jön a traktorral, és kihúzza.

Szőlősgazda, a támrendszerem annyira rossz állapotban van, a drótok annyira lazák, hogy amúgy sem ez a lekötözés viseli a sújt, hanem a tőke és a felfutó vesszők. A lekötözés csak a hajtásegyenletesség miatt van, erre meg elég a kötözőpisztoly. Jövőre rendbe akarom hozni, de ezt az évet még így kell kibírni.