Kapa, kasza, kóstolópohár

Tavaly megfogadtam, hogy minden munkát időben el fogok végezni. Ennek szellemében, gyorsan elrohantam lekaszálni a pince környékén és a tetején a füvet és a gazt. Tavaly május közepén estem neki ennek és akkor az ember magas gazhoz már tárcsát kellett használnom a fűkaszán. Most elég volt a damil, de már azért akadtak hüvelykujj vastagságú gazok, amikkel kicsit nehezebb volt elbánni.
A szomszéd pincét átépítették és a bontott cuccok egy részét, jó magyar szokás szerint, otthagyták a pincém környékén és tetején. Ez egy kicsit bosszantó módon megnehezítette a dolgom. Néhányszor elkapta a fűkasza a széthajigált drótokat, meg eltépte a damilt, amikor beleakadt az esőcsatornába.

Megkóstolgattam a tartályban lévő borokat. Illatban és zamatban is jók, de még pezseg. Remélem, újra beindul rendesen a forrás és szárazra forr. Nagyon markáns savai vannak, de ha most a hőmérséklet emelkedésével végig forr, akkor egyensúlyos kellemes borrá válik, remélem.