Szántás és vagdosás

A hétvégén szép napsütésben kiballagtam a szőlőbe, és örömmel láttam, hogy János bá megszántotta a sorokat. Szép nagy rögök lettek, valószinűleg reggel fagyban csinálta. Még ősszel beszéltük meg a szántást, de olyan sár volt eddig, hogy csak most került rá sor.


Az őszi szántás azért fontos, hogy a téli csapadék le tudjon jutni a talaj alsóbb rétegeibe. Mivel szép tiszta és megrotált szőlőt vettem át, ezért ez itt nem volt gond. Az igazi oka az volt a kimenetelemnek, hogy megszabadítsam a szőlővesszőket fogságukból. Egy hete próbaképpen metszegettem egy kicsit és a lekötözött vesszőket alig bírtam lerángatni a drótról. Metszőollóval macerás volt elcsípni a kötözésre használt műanyag madzagot, ezért végigjártam a sorokat egy késsel, és szépen elvagdostam az összeset. A végére jól átfagytam, mert biza hiába a napsütés cúgos minuszok voltak.


Bandi bá jópár tőkén kinevelt új tőkefejeket, ezeknek az öreg részét tőből le kell vágnom. Vagy tizet meg is csináltam, mikor a gagyi műanyag nyelű fűrész eltört.
Próbaként metszegettem egy kicsit, ledobáltam a felesleges vesszőket pár tőkéről. Az igazi nagy meló még várat magára, csak kóstolgatom.