Forr a bor

Hétvégén kirándultunk egy kicsit. Andris le akartuk egy kicsit fárasztani, meg mi is ki akartunk szabadulni a négy fal közül. Kimentünk a szőlőhöz és ott sétáltunk egy kört az erdőszélen. Andris minden göröngynél és fűszálnál megállt és nagy érdeklődéssel vizsgálta. Kapott kökényt, csipkebogyót, makkot (Makkmarcit) és dobálta a kavicsokat. Igazán jót sétálgattunk, vagy 500 m-t másfél óra alatt. Szedtünk szőlőt, amitől rendesen sáros lett mindenki és Andrist lenyűgözte a vadriasztásra felkötött, szél lengette PET palack.

Átmentünk egy villámlátogatásra a pincébe. Ellenőriztem a kotyogók vízszintjét, beszagoltam az erjedő hordókba, meghallgattam a pezsgést. Egy nagyon enyhe kénhidrogénes jelleget véltem felfedezni az erjedő tételekben, ezért adtam mindegyiknek egy kis élesztő tápsót. Ez egy természetes anyag, élesztő sejtfal készítmény. Olyan, mint az emberi szervezetben a vitamin. Nagyon kevés kell belőle, de ha hiányzik, akkor nagy bajok lehetnek, és szép fokozatosan kell beadagolni, az sem jó, ha túl sok van.

Hazahoztunk egy kishordó törkölyt, meg egy hordó aljbort. Ezek itthon várják a pálinkafőzés tavaszi rítusát. Most már nincs felesleges cucc a pincében. A Bertát (600 literes tartályt) kell még kimosnom. És az otthon kimosás és áztatás alatt álló két hordót kell visszavinnem még a fejtés előtt. A terv az, hogy teljes letisztulásig fahordóban tartom a borokat, a Chardonnay-t valószínűleg addig ászkolom, ameddig igazán kihozza a karakterét a hordó. Ez akár lehet 8 hónap, de ha szükséges akár egy évig is hordóban érlelem és közben folyamatosan figyelem. A muskotályoknak nem áll túlzottan jól a hordó íz, ezért ezeket a tisztulás után egyből tartályba fejtem.

Ez a terv, de ez még sokat változhat idővel.