2009. május 15., péntek

A cefre lelke

Időközben megérett a cefre is a kifőzésre. A tavalyi szüret és préselés végén annyira szép és leves törköly maradt, hogy meggyőztek, ezt vétek lenne kidobni. Ezért zárható hordókba töltöttem az egészet és otthagytam, hogy szépen kiforrja magát a héjban lévő cukortartalom. A teljesen lezárt hordókban szépen levegőmentesen érlelődött a cucc, és amikor leállt az erjedés, teleraktam a hordókat és egy kis borkénnel megszórtam a tetejét, hogy nehogy beecetesedjen.Februárban körülnéztem a pálinkafőző piacon, és Szadán találtam megfelelő intézményt. Előjegyzésbe vettek a legközelebbi időpontra, május 10.-e. Amikor odamentem, volt egy prekoncepcióm, hogy biztosan egy hipermodern berendezést találok (Budapest közelsége miatt), de pozitívan csalódtam. Az intézmény hagyományos technológiával és fatüzeléssel dolgozik.
Valahogy jobban szeretem az ilyen dolgokban a hagyományos eljárásokat. Hangulata van egy ilyen régi pálinkafőzőnek. És nagyon jó illat volt a főzéskor.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Samci!
Nincs infó a mennyiségről minőségről?
Zozó