A pince felmelegedésével elindultak a borokban az élesztők és begyűjtik a maradék cukrokat, csámcsogva megzabálják, és alkoholt meg széndioxidot csinálnak belőle jól. Ezzel csak az a baj, hogy a természetes elszaporodásuk viszonylag lassú és ahhoz, hogy megfelelően tudjanak dolgozni, alacsonyan kell tartani a kénszintet. Na, már most, ha a kén alacsony hónapokig, az azt eredményezheti, hogy olyan folyamatok is elindulhatnak, amik rossz irányba vihetik a bor fejlődését.
Azért, hogy gyorsan letudjam a maradék cukor erjesztését, adtam egy kis fajélesztőt a borokhoz. Ez egy kifejezetten az újraindult borok kierjesztéséhez szelektált törzs, nem hagy ízt a borban és tolerálja a magas alkohol szintet. A tartályok úszófedelén van egy nyomáskiegyenlítő szelep, ez olyan egyszerű, mint a faék, egy cső tetejére van ültetve egy üveggolyó. Ezen tud távozni a keletkező széndioxid. És ha az erjedés némi habzással is járna, hogy ennek legyen helye, az úszófedeleket nem ültettem rá teljesen a borra, hanem egy kicsit fölötte megtartva fújtam föl a tömlőket.
Remélhetőleg egy-két hét alatt vége az erjedésnek, akkor kap egy kis ként, ezután hagyom leülepedni a rendszert, és utána átfejtem, ha szépen letisztult. Lehet, hogy egy szűrést is megkockáztatok, habár az nagyon meggyötri a bort. Ez még nagyon a jövő zenéje.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
SZŰRÉST NEEEE!!!
A tavalyi boromat így rontottam el! Csodás gyömölcsízeket vitt ki a szűrő! Soha többé nem szűröm a boromat!
Csak azt szűröm, ami palackozásra kerül. Így lesz fél éve kipihenni a szűrés gyötrelmeit. Viszont ahhoz, hogy biztos legyek a tartósságában, csak sterilre kell szűröm. Úgy gondolom, hogy a palackállóság miatt ezt meg kell tennem vele. A többi bort úgy is tartályból isszuk, azt nem bántom.
Megjegyzés küldése