A pincesor egyik legkisebb pincéje az enyém. Ezt tudtam, amikor megvettem, de nem volt másik eladó hasonló árszinten. Ennek hátrányai most jelentkeznek igazán. A szőlő feldolgozását még meg lehetett oldani a pince előtti placcon, az erjedés is szépen lezajlott odalent és a bor fejtését is meg tudtam oldani. A gondok a már elkészült borok elhelyezésénél kezdődtek. Hová rakjam a lepalackozott borokat. Haza nem hozhattam. A konyhában ötnél több nem fér el. Az itthoni kis pincében kb. még harminc fér el jó esetben.
Adódott a pince hátsó fala, mint tárolási potenciál, de ott éppen az üres hordók laktak. A pince jobb oldalán eddig a különböző pincemunkákat (hordómosás, szüretelőkád mosás) végeztem. A régi ászokfáim három méter hosszúak és elég korhadtak voltak, de a hordók új helyén csak két és fél méteres ászokfa fér el. Az új ászokfákat már egy ismerőssel levágattam ősszel akácfából, és most csak téglára kellett őket rakni. Az anyagmozgatáshoz igénybe vettem Kokó barátom izomerejét is, így emeletesre pakoltuk a hordókat. Az emelet alátámasztását egy újrahasznosított padláslépcső szolgálja.
A tároló polc ötletét Szőlősgazda (Rambo) blogjáról loptam, csak a nedves körülmények miatt kicsit átkonfiguráltam. Az alapot egy a pince kövére szórt murva réteg szolgáltatja, majd erre kerültek a kisméretű téglák. Erre tettem az első sor kültéri padlólécet. Három 14 cm széles léc került egymás mellé, ez adja a polc szélességét. A tartó szerep a blokktégláknak jutott, a széleken 25X44 –es monstrumok. A közepén az elválasztás a 10 cm széles válaszfal téglákkal oldottam meg, ezek 50 cm hosszúak.
A pince hátsó fala még csak véletlenül sem közelít az egyeneshez, ezért a polcokba be kellett iktatnom egy hátsó támaszfalat, hogy az üvegek ne tudjanak hátracsúszni. Ezt is kültéri padlólapokból formáltam meg, csak itt 50X50-es lapokat használtam. Az eddig lepalackozott borokat bepakolva egész szép látványt nyújt.
A borokat egyforma palackokba töltöm, ezért valahogy meg kell majd különböztetni, melyik édes vagy száraz. Ezt majd a kapszulák eltérő színével jelzem, ha valaha kerülnek kapszulák a borokra. Addig is kaptak egy cetlit, hogy az adott polcban mi van.
Anyu karácsonyfának töves fenyőt vett és most jött el az ideje, hogy elültessük. A telken van néhány satnya gyümölcsfa, és ezeknek a fele már rég kipusztult. Az egyik helyére beültettem a kis fenyőt. Remélem szépen kihajt és megerősödik az új helyén.
Andris ma felállt a járókájában és már hétfő óta négykézláb teker. Bejárta már az egész házat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Pazar polcrendszer :)))
Tetszik amit csinálsz kedves Samu!
Pár évvel és tapasztalattal előttem jársz. Nekem "csak" egy kis házikertem van szőlővel, gyümölcsössel.
Azt szeretném megkérdezni, mikor kezded a permetezést, milyen szert használsz, mennyire sűrű méreganyagot?
Már ha egyáltalán permetezed a szőlőt.
Szerintem jobb lenne minden természetellenes beavatkozást megakadályozni a kertemben, kíváncsi lennék Te hogy vélekedsz. Köszi: T
Üdv Tibor!
A nagy helyzet az, hogy a permetezést egy hozzáértő helyi erőre, Jancsi bátyóra bíztam, aki az összes gépi munkát elvégzi a területen. Mivel neki is abban a táblában van szőlője, tudja mivel és mikor kell nekimenni a kártevőknek. Van a faluban egy 70 év körüli növényvédelmi szakmérnök bácsi, ha nagy a baj hozzá mennek tanácsért.
Szeretnék én mérgek nélkül szőlőt termeszteni, de azt egy olyan területen, ahol körbe vagyok véve potenciális fertőző forrásokkal (elhanyagolt szőlők) és mindenki körülöttem vegyszerekkel védekezik nem nagyon lehet megtenni. Egy kis kert az más, ott az ember jobban jelen tud lenni, és akkor mehet neki kontakt szerekkel a betegségeknek, amikor azok még meg sem jelentek, itthon én is csak ként és rezet használok.
Szőlősgazda nagy tapasztalatokkal bír a védekezés terén, és Ő rendszeresen írja is a blogján, mivel támadja a gonoszokat.
http://szolo.blogspot.com/
Jó munkát!
Samu
Köszi a tanácsot.
További jó munkát. Tibor
Megjegyzés küldése