2009. január 7., szerda

Tél és dió

Amikor megszületett Andris úgy gondoltam ültetek neki egy fát. A dió tűnt a legalkalmasabbnak. Úgy volt, hogy kapok az egyik kollégámtól egy csemetét, de az ama fa metszése derékba törte az ígéretes jószág karrierjét. Körülnéztem a neten, és jobbnál jobb magyar nemesítésű fajtákat találtam. Dr. Szentiványi Péter által nemesített fajták tetszettek. Melóhelyemre vezető úton több faiskola is van, így a legszimpatikusabba betértem és vettem két tő Alsószentiváni diófát. (alig fértek be a kocsiba a kicsikék)
Még a fagyok betörése előtt felszerelkeztem ásóval , vizeskannával, kötözővel és karóval. Egyik fát a telek végébe a másikat a szőlőben az erdő felöli oldalon a sorvégére ültettem. Beiszapoltam, kikötöttem és reménykedek, hogy megmaradnak az új helyükön. A tavaszi telepítés során a támrendszert úgyis fel kell újítanom, és az oszlopot áthelyezem.
A szőlő is eltette magát télire. A vesszők beértek és nyugalmi életszakaszban pihennek.

A szántást Jancsi bátyó megcsinálta, és így a csapadék könnyen le tud jutni a mélyebb rétegekbe. A szőlőben tavaszig nincs teendő.


3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hol tudtál dióoltványt venni azon a környéken? Melyik faiskolában árulnak ilyet?

Samu írta...

Szadán vettem a fákat. Ahogy az autópályáról jön az ember Szada felé, jobbkézre van egy dísz és egyéb növény kereskedő.

Névtelen írta...

Köszönöm az infót! Ha ezt tudtam volna tavaly ősszel... Rengeteg faiskolát felhívtam, de sehol nem volt nekik, csak rendelésre tudtak volna diót, 2 évre...