A Tátra turistaútjai eszméletlen jól karbantartottak, úgy tele van jelzésekkel, mint egy kifestőkönyv.
Szállás olcsón viszont csak relatíve messze van az érdemi útvonalaktól. A tátra-lomnici kempingben szállunk meg, általában ami az elektricska állomásától huszonöt percre van gyalog. Ez a plusz huszonöt perc gyaloglás már pont nem kellene egy hegymászás és vonatozás után, de semmi nem lehet tökéletes.
A Lengyel-nyereghez vezető úton gyönyörű tengerszemek mellett mentünk, sziklákon ugráltunk, és bosszankodtunk, mert a láncos részen kifogtunk egy bénázó Lengyelt, aki úgy be volt sz**va, hogy minden lépést a társa segítségével tudott csak megtenni, ezért alig haladt.
A Nagy-Szalóki csúcsáról a kilátás csodálatos, csak oda fölcaplatni az elmepróbáló feladat. Az ember mindig azt hiszi, hogy már csak addig a csúcsig kell elmenni és felért a tetőre, de nem. Kiderül, hogy még három hupli van amit meg kell mászni. Lélekölő egy jószág, de nagyon szép.
Az Absint egy ütős likőr, a művésztársadalom nagy ihletője. Csúnya kinézetet tud okozni, fogyasztása még kis mennyiségben sem ajánlott (ami jó az vagy erkölcstelen, vagy egészségtelen, persze itt is a méret a lényeg). Kupakba töltve jól lehűtött állapotban legurítható. Magyarországon nem nagyon forgalmazzák, valami mondvacsinált drogtartalom miatt, de a Szlovákok még a tavaikba is ezt töltik, lásd a mellékelt képeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése