Az eredeti szőlőt még a hatvanas években telepítették. Az elpusztult Ottonel tőkék pótlására Chasselas (saszla) tőkéket telepített az előző tulaj. Ez nem a legjobb fajtaösszetétel.
Szőlőt persze vehetek minden évben, de a bor minősége alapjában, a szőlőben dől el. Nagyon sok verbális hozamkorlátozásról hallok, a hangsúly a verbálison van, mert gyakorlatban nem igen láttam a környéken senkit, aki ledobálta volna a termés felét még zölden.Ezért nekiláttam a fajtaváltás előkészítésének. Ki kell vágnom a régit (na nem az összest). A terv az, hogy két sor Chardonnay és két sor Olasz Rizling lesz telepítve egyenlőre.Ez nem a legkönnyebb munka, főleg, mert eltunyult irodista vagyok.
A munka jobb hatásfoka végett, elhívtam Lacát, hogy mozgassa meg egy kicsit a beállt derekát, Ő ásott Én vágtam. Egy ásónyom mélyen kiszedte a talajt és egy fejszével, jól odasóztam a gyökérnek. Jó esetben egy-két csapás elég volt.
Nagyon sok tőkének odvas volt a közepe, ezek szerintem nem húzták volna soká, amúgy sem.
A lerángatás a drótokról elég durva meló, mert lépten, nyomon beleakad az ember kezébe a vessző, kesztyűt meg elfelejtettem vinni. Amelyik tőke meg ránőtt a drótra, azzal nem nagyon tudtunk mit kezdeni, majd kisfűrésszel kell kivágnom belőle. Kihordtuk a kivágott tőkéket, és a karókat is. A karókat hazavittem, és ráérő időmben meghegyezem őket. Jók lesznek majd az új szőlőt támasztani.
A pincében szépen csendben forr a bor. Stabil 14 C fok van, és a széndioxid kiszellőzik, mert a gyertya szépen égett.
Levittem az új ászokfákat, ha majd lefejtettem a bort be is tudom rakni a hordók alá. Jó tartós akácfák.
A haverok megleptek egy préssel. Nagyon király, csak egy kicsit macerás lenne ezzel lepréselni az anyagot. A méret a lényeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése