Gusztus 20

A darazsak elleni védekezés legegyszerűbb módja, ha csapdába ejtjük őket, ezzel csökkentve a számukat. Egyszerű műanyag palackokból készítettem csapdát, az oldalába fúrtam néhány lyukat és az aljába töltöttem cukros vizet. Kiakasztottam a napra.

További tevékenységem a szőlő kóstolására és a kivágott tőkék kihordására korlátozódott. Elégedett vagyok, szép is finom is, én biza szeretem a szőlőt.

A bogyók szép kövérek.

Chasselas

Döntsd a tőkét

Attila (a József) sorai vörös érzelemtől csöpögtek, nálam ez most szó szerint értendő. Költőnk úgy másfél év alatt rájött, hogy kommunizálódni mégsem annyira jó. Én, meg amíg szőlővel foglalatoskodom (előreláthatólag életfogytig) mindig ki kell döntenem néhány beteg tőkét.

Az ESCA vírus által megtámadott tőkék levelei tigriscsíkosak, a fürtök bogyói beszáradtak, a vesszők egy része elszáradt. Hogy a metszéssel ne terjesszem tovább a betegséget, még most kivágtam ezeket a tőkéket. Az sem egy hátrány, hogy a szüretkor nem lesz ilyen szőlő és véletlenül sem kerülhet ilyen fürt a ládába. Az ilyen szőlőbogyó íze húzósan savanyú, nem tenne jót a bornak.
A kivágás nem túl kellemes folyamata a következő. Ledarabolom a vesszőket a tőkéről, ezeket lerángatom a drótról, ami nem könnyű, mivel az elszáradt kacs is jól kapaszkodik. Ezután körbeásom a tőkét egy ásónyom mélyen, és két jól irányzott fejszecsapással kivégzem a tőkét.

A beteg tőkék odvasak, már beléjük költöztek a hangyák, a közepük fekete és porlad. A kivágáshoz használt szerszámokat le kell majd fertőtlenítenem.

Elkezdtem a szüreti előkészületeket a pincében is. Az eddig beszerzett eszközök listája a következő: 30 db húsos láda (szép fehér műanyag ládák, legalább 20 kg szőlő belefér), 10 db műanyag vödör, 5 db szüretelő olló, egy 350 l-es szüretelő kád, egy Olasz gyártású zúzó-bogyózó (kézi hajtású, mert így olcsóbb volt). Az öreg prés alja tiszta rozsda volt, lefestettem jó vastagon zománcfestékkel, nehogy beleoldódjon a mustba a sok vas.Vettem egy szivattyút is szűrőkerettel együtt, ez sokat könnyített a hordó előkészítési munkálataimon.Elkövettem egy csúfságot is a pincében. Ahol a hordók lesznek oda kifeszítettem egy fóliát a plafonra és a falra. Sokat törtem az agyam, hogyan védjem meg a hordókat az omladozó-porladó plafontól és a becsöpögő víztől. Ez nem a legesztétikusabb megoldás, viszont olcsó és praktikus.

Hordómosás

A kiszállított hordók oldalára rá volt írva, hogy kezelve vannak és néhány öblítés után tölthetők. De én ennek nem hittem. Ezek a hordók kigyalult vörösboros jószágok, tehát majdnem olyan mintha új hordók lennének, a kezelésüket is úgy kell végezni, mert különben a fa íz megfogja, amit bele töltök.

A kertben ideiglenes sátor alatt állomásozó hordókat feltöltöttem borkénes vízzel. Ezt 4-5 naponként cseréltem. A borkén nem hagyta megposhadni a vizet, ami a nyári napon a sátor alatt 40C-ra is melegedett.

Egy trisós-citromsavas forrázáson is túl vagyok. A bográcsban forralt vizet beletöltve a hordóba bedugózva himbálva azt, gőz képződik. Ezt kiengedve, majd gyorsan visszadugózva a lehűlő vízgőz és levegő egy szívó hatást hoz létre a hordó belsejében. Ez szinte kiszívja a fa pórusaiból a nem kívánatos íz anyagokat. Az elvileg készre kezelt hordóból sötétbarna lé folyt ki, ezt a cuccot nem szívesen láttam volna a borban.Ezután ismét feltöltöttem vízzel a hordókat és áztatom őket a következő forrázásig.