Töltögetés

A hordóban tartott bor a hordó pórusain keresztül kis mennyiségű levegővel érintkezik. Ez a folyamat segít érlelődni, testesedni a bornak. És ezért párolog is a hordóból. A darabban tartott hordóban pedig rosszul is alakulhat a bor sorsa. Megjelenik az úgynevezett darab íz, vagy legrosszabb esetben virágosodás indul meg a tetején. Az illósavak pedig nem tesznek jót a bor élvezeti értékének. Ecetet salátára önt az ember, nem boros pohárba. A hordókat rendszeres időközönként töltögetni kell, hogy mindig tele legyenek.

Hordóban van még az első szüretből egy hordónyi (225 liter), a második szüretből egy hordónyi, ami félédesre forrta ki magát, és a vörös bor, ami még nagyon nem hozza azt, amit elvárnék tőle. Három hordót kell töltögetnem, és ehhez a töltőanyagot az úszófedeles tartály szolgáltatja. A vörösnél külön üvegekbe tettem félre a töltésre szánt bort.
Elvittem a fényképezőgépet, de a nyavalyásnak pont ott merült le az aksija. Így jól nem tudtam megörökíteni az új lopómat és a pince jelenlegi állapotát. A pincében állandó helyhiánnyal küzdök. Szeretnék kialakítani egy palackos borok tárolására alkalmas részt, de egyelőre, nem nagyon tudom hová lehetne elhelyezni. Talán a hátsó falhoz lehetne rakni a trezort.

Tél és dió

Amikor megszületett Andris úgy gondoltam ültetek neki egy fát. A dió tűnt a legalkalmasabbnak. Úgy volt, hogy kapok az egyik kollégámtól egy csemetét, de az ama fa metszése derékba törte az ígéretes jószág karrierjét. Körülnéztem a neten, és jobbnál jobb magyar nemesítésű fajtákat találtam. Dr. Szentiványi Péter által nemesített fajták tetszettek. Melóhelyemre vezető úton több faiskola is van, így a legszimpatikusabba betértem és vettem két tő Alsószentiváni diófát. (alig fértek be a kocsiba a kicsikék)
Még a fagyok betörése előtt felszerelkeztem ásóval , vizeskannával, kötözővel és karóval. Egyik fát a telek végébe a másikat a szőlőben az erdő felöli oldalon a sorvégére ültettem. Beiszapoltam, kikötöttem és reménykedek, hogy megmaradnak az új helyükön. A tavaszi telepítés során a támrendszert úgyis fel kell újítanom, és az oszlopot áthelyezem.

A szőlő is eltette magát télire. A vesszők beértek és nyugalmi életszakaszban pihennek.

A szántást Jancsi bátyó megcsinálta, és így a csapadék könnyen le tud jutni a mélyebb rétegekbe. A szőlőben tavaszig nincs teendő.